Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Domokos Miklós: Az összesítő vízgazdálkodási mérleg mennyiségi oldalának elmélete
488 Domokos Miklós 3. Az összesítő vízgazdálkodási mérleg ( = vízmérleg) A vízkészlet-gazdálkodási rendszerek szimulációs modelljeiben (Domokos 1975) a mérleg-elemek mindegyike a vízgazdálkodási egységen belüli tetszőleges pontot jelölő helyvektor és a tárgyidőszakon belüli idő - általában diszkretizált - függvénye. Ugyanakkor a (6) szerinti vízgazdálkodási mérleg, mint tömörített rendszermodell, valamennyi <J k mérleg-elemet egyetlen eredő £, k(t) időfüggvényként ad meg, amely a mérleg-elemnek a teljes vízgazdálkodási egységben érvényesülő eredő hatását fejezi ki : £ k(?) tehát nem függ semmilyen helyvektortól, a t változó pedig a mérleg Tj tárgyidőszakán fut végig. A vízgazdálkodási mérleg legegyszerűbb, „összesítő vízgazdálkodási mérleg" elnevezésű változatának további jellemző sajátossága, hogy a időfüggvényeikkel megadott mérleg-elemeket két csoportba sorolja úgy, hogy egy-egy elem-csoport algebrai összege a mérleg egy-egy karjának : a hasznosítható vízkészletnek ( К) és a vízigénynek (/) az - értelemszerűen továbbra is a vízgazdálkodási egység egészét jellemző - eredő időfüggvényét állítsa elő. A vízgazdálkodási mérleg (6) szerinti általános képlete tehát az összesítő vízgazdálkodási mérleg esetében a következő alakot veszi fel : у = y[K(R, £ l f í 2, ..., í t o), í k0+ 2, ..., ÍJ] = (7) = y[K(R, K u K 2, ..., KJ, I(I k0+ 1, I kc + 2, ..., Ij>], feltéve, hogy a (6) képletben az emberi tevékenységtől függő elemek már eleve olyan sorrendben szerepeltek, hogy az első k 0 elem a hasznosítható vízkészlet-, az utolsó (s — k 0) elem pedig a vízigény-kar összetevője. Ez azt jelenti, hogy a (7) képletben látható Ç k = K k, к = 1,2,..., k 0, ill. I k, к = k 0 + 1, k 0+2, ..., s jelölések alkalmazása csakis az elemek említett önkényes csoportosításának megtörténte után lehetséges. A felszíni vízgazdálkodási egységekre vonatkozó (7) szerinti összesítő vízgazdálkodási mérleg mennyiségi oldalát a továbbiakban egyszerűen vízmérlegnek nevezzük. A vízgazdálkodási egység rövid megnevezése gyakran egység lesz. A к = 0, 1, ..., s vízmérleg-elemek mértékegysége: víztömeg/idő, pl. m 3-s1 vagy m 3 • hónap1 vagy ra 3'a"'.A magyar gyakorlatban a leginkább a m 3 • s" 1 mértékegység használata terjedt el. Ennek kifejezésére a vízhozam mértékegységű lefolyást a továbbiakban Q- val jelöljük, vagyis ío = R=Q. (8) 1 4. A vízmérleg karjai és elemei 4.1. A vízmérleg-karok értelmezése Legyen a vízmérleggel vizsgálandó vízgazdálkodási egység zárt vízgyűjtőterület, vagyis a Föld-felszín olyan darabja, amelynek határa egyetlen vízfolyás - éspedig az egységről kilépő vízfolyás - medrét metszi. Az ilyen típusú vízgazdálkodási egység esetében, a Magyarországon évtizedek óta alkalmazott gyakorlat szerint, a vízmérleg hasznosítható vízkészlet nevű karján a következő összeget értjük :
