Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXI. évfolyam 1989. évi 3. füzet KÖNYVISMERTETÉS STACHY J. (ed): Atlas hydrologiczny Polski Stachy J. (ed.): Atlas hydrologiczny Polski (Hydrologicl Atlas of Poland). Vol. 2, fasc. 1-2. Metoda opracowania i zestawienia liczbowe (Method of processing and data sheets), 724 p. 89 tab., IMGW, Warszawa 1986. Vol. 1, 79 maps, Polish with English and Russian summ. IMGW, Warszawa 1987. Lengyelország hidrológiai atlasza. Szerkesztette: Stachy J. 2. kötet, 1 -2 rész. A feldolgozás módszere és adatlapok. 724. oldal, 89 táblázat. 1. kötet, 79 térkép, lengyel nyelven, angol és orosz nyelvű összefoglalóval. Lengyelország Hidrológiai Atlaszát az előbbiekben jelölt évekkel ellentétben a Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet (IMGW, Warsawa) adta ki 1988-ban. Alapvetően az 1951-70. évek adatbázisára támaszkodva az atlasz tartalmaz rövidebb és hosszabb észlelési és mérési időszakokat 10-től 70 évig. A fizikai földrajzi, klimatológiai és hidrológiai térképeket, amelyeknek a léptéke többnyire 1:1 500 000, 49 szerző készítette el. A fő hidrológiai tartalomnak bőséges klimatológiai háttere van, amely tartalmazza a következőket: 1. Csapadék. Eves és féléves összegek, a szilárd csapadék része, a maximális mért és a valószínű napi összegek, a különböző valószínűséggel és időtartammal előforduló maximális záporcsapadékok összegei. 2. Levegő-hőmérséklet. Éves és féléves középértékek, a 0 fokot meg nem haladó napi közepek napjainak száma. 3. Légnedvesség. A levegőben levő vízgőz páranyomásának éves, féléves és áprilisi közepei. 4. Sugárzás. Nettó (sugárzási mérleg) és globál sugárzás, hasonlóan a légnedvességhez. 5. Éghajlati régiók. Lengyelország 1975-ös klímaatlaszából származó térképet használták fel újra, amely mutatja az 1931-60 évek adatai alapján talált régiókat, de kiegészítették a kiválasztott éghajlati elemek éves meneteinek görbéivel (ú.m. a csapadék, a léghőmérséklet, páranyomás havi középértékei és a sugárzás havi összegei). Minden éves és féléves összeg és középérték feldolgozása hidrológiai év figyelembe vételével (novembertől októberig), azaz XI X., XI-IV. és V-X. hónapra készült. Az atlasz könyvi része tartalmazza: a jelöléseket és rövidítéseket; a bevezetést; a tagozódást és domborzatot; az éghajlati elemek kiválasztását; a felszíni és felszín alatti vizet (1. rész); a hidrológiai rendszert; a vízgazdálkodás kiválasztott céljait; a vízszennyezést; a megfigyelt és mért adatok feldolgozását; a táblázatok és térképek kiegészítésének módszereit (2. rész). Az összes hidrológiai paramétert különféle léptékű térképek tartalmazzák. Az egyes fejezetek szerzői megmagyarázzák, hogy miért választották az adott méretarányt és az észlelési időszakokat. Az egyes fejezetekben megtalálhatók az irodalmi hivatkozások, a paraméter meghatározás, a fő koncepciók magyarázata, a megfigyelő és észlelő hálózat jellegének ismertetése. Ismerteti : Wlodzimierz Chelchowski