Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Szilágyi F.-Szabó Sz.-Mándoki M.-Tóth L.: A műszaki beavatkozások hatása a Velencei-tó vízminőségére

442 Szilágyi F., Szabó Sz., Mándoki M. és Tóth L. 3. ábra. Fejér megye társadalmi-gazdasági fejlődési mutatói az 1966-os bázisév adataihoz viszonyítva Pue. 3. Показатели общественно-экономического развития области Фе.хер но сравнению с данными базисного 1966 рода Fig. 3. Social-economic indicators of County Fejér related to base year 1966 Bild 3. Indizes der gesellschaftlich-wirtschaftlichen Entwicklung des Komitats Fejér, verglichen mit den Daten des Basisjahres 1966 Vízminőségi szempontból a kotrások tekinthetők a legfontosabb beavatkozásnak. Az 1962-87 között elvégzett nád- és iszapkotrások a 4. ábrán bemutatott területekre terjedtek ki. A kotrások legfontosabb célja a vízminőség javítása a laza, szervesanyagokban gazdag mederüledék eltávolításával, valamint a hajózás és a vízisportok (vitorlázás, evezés) számára megfelelő vízmélység biztosítása. A nádkotrással növelték a nyílt vízfelület arányát, így megnövekedtek a szél által megmozgatható felületek, mely a vízminőség javítására az oxigénbevitelt segíti elő ( VITUKI 1971). A partszabályozás során (4.ábra) az üdülést szolgáló közterületi, szabad és egybefüggő parti sáv kialakítása volt a cél, ehhez kapcsolódóan a kikötőépítések szolgálják a hajózást, a vitorlázást és a horgászérdekeket. A part- és mederszabályozási munkákban az 1970-es évek elejéig terjedő időszak a kísérletezés időszakának tekinthető. Különféle kotrógépeket és technológiákat próbáltak ki a nádgyökerekkel átszőtt mederüledék eltávolítására, szerény eredménnyel. A munka összetettsége és bonyolultsága speciális kotrógépet és technológiát kíván. (Az álló nádszálak elvágása, a nádtorzsos talaj megbontása, a nádmentes talaj felszedése, a szétúszó náddarabok összeszedése és partra szállítása.) A Szekszárd nevű vedersoros munkagépet (1958-61) a FOKA KF-124 jelű vedersoros kotrója követte (1963-66), majd a Botond nevű úszókotróval (1966-74) folytatott próbálkozások után a Hollandiából beszerzett Master kotróval (1967-68) folytak a munkálatok. Ez a gép a homokos, iszapos, agyagos mederben jó hatásfokkal dolgozott, de a nádassal nem tudott megbirkózni. A kotrások az agárdi térségben a Határi-nád déli és nyugati oldalán kezdődtek el. A strand előtti 0,20-0,30 m vastag laza iszapeltávolítási kísérlet többet ártott, mint használt, mivel barázdát kotort a fenékben, helyenként átszakítva a kemény réteget. így egyenetlen gödrös fenék jött létre, és a vékony, kemény agyagréteg alól megjelent a kolloidális puha iszap, mely aztán mozgásba került, és időszakosan nagymértékben rontja a víz átlátszóságát. Ez a beavatkozás máig is érezteti hatását. Ebben az időszakban alakítottak ki ezen a területen versenyek lebonyolítására is alkalmas 1100 m hosszú széles sávot, 2,6 m-es vízmélységgel (kajak-kenu pálya). A Botond és az 1969-ben üzembe helyezett PPV I. típusú kotrógépeken szerzett tapasztalatok és fejlesztések eredményeképpen épült meg 1970-ben a PPV II. típusú kotró, és alakult ki az a technológia, amellyel az igen jelentős mederszabályozási munkák túlnyomó részét végezték. Ennek lényege, hogy akár nádborítású, akár nádmentes