Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Vágás István: Nem térhetünk ki a nagymarosi duzzasztómű megépítése elől

Nem térhetünk ki a nagymarosi duzzasztómű megépítése elől 415 Kérdéseink : - Akadémiánknak az ügyben nyilatkozó szakértői bizottsága feltevéseit nem inkább előfeltevéseiből - prekoncepcióiból - származtatta-e, mint a tények ismeretéből? El lehet azt hinni, hogy ha Ausztria meg is érti szerződést bontó lépésünket, el is viseli ingyen az őt érő anyagi veszteségeket? Ha pedig nem, úgy vagyunk-e olyan gazdagok, akik milliárdokért először félig megépítenek valamit, utána újabb milliárdokért lebontják azt ? - De nem prekoncepcióira támaszkodott-e az akadémiai állásfoglalás akkor is, amikor az ivóvízkészletek elszennyeződéséről, a parti szűrések beszűküléséről szólott olyan viszonyok között, ahol ilyen lehetőségek nincsenek, s csak a várható szennyeződések lehetőségéből indult ki, mennyiségüknek még csak közelítő ismerete helyett is? - Miért a duzzasztás tényét okolja az akadémiai állásfoglalás a tározótérben esetleg lerakódó káros („mérgezett") iszapért, ahelyett, hogy az iszapot oda szabálytalanul bejuttató ipari üzemek szennyvíztisztítását igyekezne javítani? - Miért nem tesz javaslatot ugyanilyen „ökológiai kockázatokra" utalva az Akadémia a Tisza vízgyűjtőjén minden vízzel kapcsolatos tevékenység beszüntetésére és a veszélyeztetett lakosság megóvására, hiszen egy egész országrésznyi területre keleti és északi szomszédainktól gátlástalanul évtizedek óta érkeznek ipari szennyvizek? Ott már nem a károsultak felelnek azért, mert károsító hatás éri őket? - A Körös folyón ötven éve duzzasztónak, és érik a folyót rendszeresen külföldi eredetű szennyezések. Az ottani ökológiai kockázat károsította az élővilágot, szegényítette a genetikai állományt, szennyezte-e a folyó iszapját? Szüntessük meg talán ezért a Békés megyei öntözéseinket? - Bős és Nagymaros környékén a földrengés veszélye csak azóta létezik, mióta az építés megkezdődött? Ha nem építik meg a nagymarosi duzzasztóművet, véget ér a földrengés veszélye is? Megerősítik talán Nagymaros és Visegrád épületeit, ha már olyan nagy a veszély, hogy a duzzasztómű emiatt nem épül meg? Salamon tornya kilenc évszázada nem dőlt össze, pedig abban nincs acélbetét, mint a nagymarosi duzzasztómű pilléreiben? Nagymaros temploma öt évszázad alatt sem szenvedett földrengéskárt? És az igazán földrengésveszélyes Japánban tudnak 200 emeletes felhőkarcolókat is építeni? Azt hiszik a földrengésfóbiások, hogy a műtárgy méretezés nem tartalmazza a földrengéssel járó erők számításba vételét? - Ha már az akadémiai állásfoglalás kedvezőbbnek véli a valóságosnál azokat a számításokat, amelyek a nagymarosi mű felépítését mutatják ki olcsóbbnak azoknál, amelyek a félbeszakítást és a kártérítési költségeket tartják előnyösebbnek, nem gondolják-e, hogy a nagymarosi mederhelyreállítás sem lesz költségben és időben olyan egyszerű, mint ahogyan azt könnyelműen elképzelik, s nem lehet azt lapátoló diákokkal egy hét alatt végrehajtani? Nem gondolják-e továbbá azt, hogy a nagymarosi építési szelvény csak a duzzasztómű létrehozatalával mentesíthető az alaprobbantásokkal már átalakított mederszelvény hajózást nehezítő, jegesedést és ezáltal árvízveszélyt előidéző hatásától? Végezetül foglaljuk össze az elmondottakat : - A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszert vagy az eredeti tervek szerint kell befejezni, vagy még Csehszlovákia is csak értékcsökkenten használhatja. Nem lehet egy hidat sem csupán a folyó közepéig takarékosságból megépíteni, vagy a vasút sem járhat akkor, ha a sínszálak egyikét elhagyjuk. - Ha nekünk nem kell a dunai hajózás, a nyugati víziút kapcsolata, a Szigetköz árvízvédelme, attól az még kellhet Csehszlovákiának. Sőt, a csallóközi magyarok árvízvédelme, az 1965. évi katasztrófa elkerülése talán nekünk is érdekünk egy kissé. - Ha nekünk az az energia sem szükséges, ami 1996 előtt a teljes, bennünket