Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Vágás István: Nem térhetünk ki a nagymarosi duzzasztómű megépítése elől

Nem térhetünk ki a nagymarosi duzzasztómű megépítése elöl 413 „A külpolitikai következmények értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy időközben Csehszlovákiában olyan politikai és gazdasági reformfolyamatok indultak el, amelyek számunkra kedvezően befolyásolhatják a közös nagyberuházás célszerűségének megítélését és a prágai kormány várható reakcióit is" - a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, 1988. szeptember. Kérdéseink : - Tudományos Akadémiánk állásfoglalásának politikai kulcsmondata van? Nem naivitás-e még Akadémiánktól is annak feltételezése, hogy azért, mert Magyarországon az alternatív mozgalmak éppen a környezetvédelemben és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerben találták meg a kormány támadásának lehetőségét, Csehszlovákia reformerői is ebben találják majd meg? Nem vették észre, hogy a csehszlovák közvélemény Magyarországot még most is a szlovák nép évszázados elnyomójaként tartja nyilván tekintet nélkül a történelem tényeire - és a reform továbbhaladása (amely Csehszlovákia belügye, és amely akadémiánk részéről alap nélküli feltételezés) sem fogja Csehszlovákiát arra késztetni, hogy gazdasági érdekei ellen cselekedjék, különösen pedig az általa mindig bizalmatlanul kezelt Magyarország kedvéért? - A Magyar Tudományos Akadémia vajon jogosult-e a szaktudományok területén főhatósági jogokat gyakorolni? Megparancsolhatja-e a matematikusnak, hogy Pitagorasz-tételét változtassa meg? Adhat-e utasítást a sebészorvosnak, hogyan operáljon? Állást foglaltathat-e belgyógyászati kérdésekben, mondjuk, egy urológus szakorvossal? Meghatározhatja-e - főként a vízépítő mérnökök kizárásával -, hogy 8 vagy 16 turbina legyen pl. Bősön? Van-e szakmai kompetenciája abban, hogy a dunakiliti tározóból, az üzemvízcsatornából, a bősi erőtelepből, a duzzasztott Bős-Nagymaros vízfolyásszakaszból és a nagymarosi duzzasztóműből álló egységes és oszthatatlan vízműrendszert megbontassa? Főként úgy, hogy a csehszlovák felet meg sem kérdezi, s 1980-ig ellenvélemény nélkül helyeselte az egész elgondolást? - Mi volt az ok az akadémiai állásfoglalás megváltoztatására és a vízműrendszer ökológiai okokból való megtámadására? Nem az-e, hogy a kormány részéről erre az Akadémia azért kapott 1981-től kezdve lehetőséget, hogy az akkor még meg nem lévő osztrák hitel miatt nagy terhek elé néző magyar népgazdaság valahogy kivonulhasson a Csehszlovákia által akkor még felbontani nem kívánt szerződés kötelmeiből? Miután azonban a csehszlovák fél az építéshez ragaszkodott, s az osztrák hitelt is megkaptuk, négyévi szüneteltetés után a magyar fél is folytatta a munkálatokat. Viszont az Akadémia részéről továbbra is hangoztatták a mű „ökológiai kockázatait", anélkül, hogy tudományosan bizonyítani tudták volna álláspontjukat. „A különböző akadémiai bizottságokban legtöbb esetben eltérő vélemények alapján aggályok merültek fel a tervezett vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, azokat minden esetben mérlegeltük a soron következő döntések meghozatalánál. Bár ezek az aggályok, felvetések és javaslatok nem volak úgy megalapozva, hogy kiindulásul szolgálhattak volna a vízlépcsőrendszer koncepcióinak és terveinek megváltoztatásához." „Nem lehet rossz néven venni a hazai vízügyi szakemberektől azt, hogy álláspontjukat védik. Tehetik ezt annál is inkább, mert munkájukban hazánkban eddig páratlanul széles körű szakértői köre, tanulmányok és nemzetközi tapasztalatok sokaságára támaszkodva alakították ki a terveket. Nincs ok arra, hogy alábecsüljük a hazai vízügyi szakemberek és intézmények tudományos és mérnöki felkészültségét, mivel ez. a tudományterület egyike azoknak, amelyik hosszabb idő óta nemzetközi elismerésnek örvend." „A Magyar Tudományos Akadémia által felkért szakértők nem bizonyították, hogy