Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Kerényi A. Ödön: Van kiút a nagymarosi gödörből

408 Kerényi A. Ödön vízerőmű elmaradását pótlandó 380 MW gáz-gőz erőmű kombináttal terheljük, ez olyan kockázatot jelentene az olajpiac bizonytalanságai miatt, amit nem a javaslattevőknek, hanem az MVMT-nek és az OKGT-nek kellene vállalni, akik viszont ezt nem tehetik felelősséggel meg. A Nagymarost pótló gázturbinák üzemanyagköltsége egyébként évi 2 milliárd Ft-ot képvisel a mai árakon (a vízerőmű üzemköltsége gyakorlatilag nulla). Legutoljára térek ki a véleményem szerint legfontosabb népgazdasági témára. Nem az MVMT-nek kell a villamos energia, hanem a 4 650 000 fogyasztójának, amiből 4 250 000 háztartási tarifával vételez. Fogyasztóink 1954 óta gyakorlatilag korlátozás nélkül kapták a villamos energiát. Az üzemzavarok miatti kiesés évente 0,2%o nagyságrendű, amit 0,9999 jósági számnak nevezhetünk. Ezen ellátási biztonsághoz társadalmunk hozzászokott és ezt a villamosenergia-iparág a jövőben is szeretné biztosítani az erőművek megfelelő ütemű építése révén. Ezzel szemben ma a kormányzat kibontakozási programjához olyan szerény villamosenergia-mennyiséget is elegendőnek tart (+ 1,5%/év) ami bizonyíthatóan nem elegendő a nemzeti jövedelem, illetve a GDP

1 kívánt növeléséhez, holott csak ez tudná biztosítani a fejlesztéshez szükséges felhalmozást. Nem elegendő még a lakosság igénynövekedésének fedezésére sem. Nem a saját, de sok közgazdász téves nézetének adott hangot az MTA volt elnöke, Szentágothay professzor is, amikor a Parlamentben kijelentette, hogy a magyar energiagazdálkodás kritikán aluli, mivel pazarolják az energiát, ezért nem a források bővítésével, hanem megtakarításokból kell a jövőben a fogyasztóknak a többlettermeléshez szükséges energiát biztosítani. Ez a vélemény sajnos téves tájékozódáson alapul és a világ energiafelhasználási tényszámaival és gyakorlatával ellentétes. E témával több éve, részletes tanulmányokban foglalkoztam és ezekből állítottam össze tájékoztatásul az I. táblázatot. Az I. táblázat néhány kisebb, Magyarországgal összemérhető európai ország villamosenergia- és összenergia-felhasználási fajlagos adatait mutatja be és a $-ban számított GDP hozamukat ENSZ hivatalos adatok alapján. Látható, hogy pl. Ausztria, Belgium, Dánia egy lakosra jutó villamosenergia-felhasználása kb. 70%-kal nagyobb mint Magyarországé, ugyanakkor egy $ GDP előállításához mindössze 1/3 villamosenergia-, illetve összenergia-mennyiség is elegendő. A teljesség kedvéért mutatom csak be a finn I. táblázat Villamos és összenergia fajlagos felhasználása és a GDP energiaigényessége néhány országban Ország 1986 1985 Ország vili. en. kWh/lakos ossz. en. GJ/lakos kWh/1 GDP $ MJ/1 GDP $ Ausztria 5 705 153 0,654 17,5 Belgium 5917 198 0,720 22,0 Dánia 6 028 158 0,508 13,8 Hollandia 4 777 171 0,543 19,7 Írország 3 564 113 0,660 18,6 Finnország 11 136 223 1,000 19,0 Norvégia 23 789 392 1,760 28,5 Jugoszlávia 3 365 85 1,705 45,3 Csehszlovákia 5 542 196 1,460 51,9 Magyarország 3 629 124 1,830 62,6 1 GDP = Gross Domestic Product - bruttó hazai termék.