Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Laczay István: Ipari kotrások hatása a Komárom-Nagymaros közötti Duna-szakasz mederviszonyaira

392 Laczay István 3. ábra. Hajóul és kotrás Nyergesújfalunál és a Helemba-szigetnél Рис. 3. Судоходный путь и добыча гравия у Нъергешюйфалу и острова Хелемба Fig. 3. Navigation route and dredging at Nyergesujfalu and at the island of Helemba Bild 3. Fahrwasser und Baggerung bei Nyergesújfalu und der Helemba-Insel bányákba tereljék át. Várható, hogy a Duna medréért felelős szervek külső érdekek (hajózás, kavics-igény) ütközésében nagyon hamar lehetetlen helyzetbe kerülnek. Mindebből az is nyilvánvaló, hogy ebben a problémakörben megnyugtató és végleges megoldás csak a nagymarosi vízlépcső megépültétöl, annak duzzasztásától várható. (Aki pedig a majdani duzzasztott térből kíván kavicsot kotorni, az kénytelen lesz előbb a kiülepedett finomabb rétegeket is eltávolítani!) Ellenkező esetben a hajóút fenntartása ugrásszerűen növekvő költséggel is teljesen esetlegessé válhat. A szükséges anyagiak folyamatos és teljeskörű biztosítása legalább annyira valószínűtlen, mint azok átterhelhetősége akár a kavicsot hasznosítókra, akár a Duna egyre teljesebb csatornázása és a Duna-Rajna-Majna-csatorna belépésének időszakában - a nemzetközi hajózásra. A 72-28. sz. V.O. nyilvántartási szelvények 1969-88. évi területváltozását, valamint a számított térfogat- (meder-) változásokat - a korábbiakban azonos módon - a II. táblázat részletezi és a 2. ábra alsó része szemlélteti. A 45 szelvény átlagosan 550 m 'kisvízi' mederszélességére 'terített' átlagos mélyülése 0,49 m. A szélső értékek a Vágtorkolat alatt 0,77 m átlagos feltöltődés, illetve Dunaalmásnál 1.80 m mélyülés. Összesen 9 szelvényben volt 1 m-t meghaladó átlagos kimélyülés. A kotrás és a mederváltozás jellege a hossz mentén jó összhangban van (2. ábra). A Komárom alatti feltöltődés a Vág hordalékán túl az ebben a térségben rendszeresen és nagy számban várakozó uszályok hatásának is tulajdonítható. Lejjebb a kimélyülés és a fajlagos kotrás mértéke hasonló, kivéve azokat a 'gödröket', melyeket V.O. szelvény nem harántol. A 60. V.O. az egyetlen szelvény, ahol a jelentős feltöltődés indokát (vagy mérési hiba 'nyomát') nem találtuk. (Mellette a 61. V.O. térségében a fajlagos kotrás sokkal kisebb volt, amihez a szelvény enyhe feltöltődését már hozzá lehet rendelni !) A kotrás-mederváltozás mennyisége alapján a következő anyag- (hordalék-) mérlegel lehet becsülni. 2. Mederváltozás