Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra

376 Starosolszky Ödön tokaji szelvényében, 1938-84 közötti évekre vonatkozóan, a 19. ábra mutatja. E szerint a várható érték 75 nap, a 20 éves előfordulási gyakoriságú 90 nap és a 100 éves előfordulási gyakoriságú 115 nap körül volt a teljes időszakra nézve. A legnagyobb évi jégvastagságok normál tapasztalatai valószínűségi eloszlását ugyancsak a 19. ábra mutatja. A várható érték e szerint 0,18 m, a 20 éves gyakoriságú 0,46 m, a 100 éves előfordulási gyakoriságú 0,70 m-re adódott. A görbében előálló nagy szórások főleg a nagyobb vastagságoknál óva intenek. Feltehető, hogy a legnagyobb két érték torlódott jégből ered és az 1 % előfordulási valószínűség 0,50 m körül lenne, ha azonos populációból származna. A tokaji jégtakaró észlelési adatsora ezért további elemzést (pl. homogenitás vizsgálatot) igényel. A balatoni, fertő-tavi és a Tisza tokaji mérceszelvényére végzett vizsgálatok továbbra is fenntartják azt a korábbi feltételezést, hogy a dunakiliti tározón az álló jeges időszak hossza bizonyos mértékig megnőhet és a jég beállása sokkal sűrűbbé válhat, a jégtakaró vastagsága pedig megnő. A fagyos időszak végével a hrusov-dunakiliti tározó és a felvízcsatorna jégtakaróját hagyni kell helyben elolvadni. Abban az esetben, ha a vízhozam erősen növekednék, vagy az osztrák Duna-szakaszról várhatóan erős jégzajlást jeleznének, jégtörőhajókkal folyosót kell nyitni a tározó jégtakarójában és a feltört jeget a dunakiliti duzzasztóművön keresztül a Duna régi medrébe kell lebocsátani. Ilyen esemény valószínűleg ritkán, átlagosan 10-15 évenként fordulhat elő. A dunakiliti duzzasztómüvön keresztül történő jéglebocsátásnál a következőképpen kell eljárni : - energetikai hasznosítással le kell süllyeszteni a tározó és a felvízcsatorna vízszintjét a 128,00-128,50 m В szintre (ezután a bősi vízerőtelep üzemét beszüntetik); - a feltört jeget a megnyitott duzzasztómüvön át szakaszosan le kell bocsátani, ha a jéglebocsátások szünetében a vízszint a 128,00 m В szint fölé emelkednék, akkor a víztöbbletet energetikailag hasznosítani kell mindaddig, amíg a szint ismét lecsökken a 128,00-128,50 m В szintre; - a megnyitott duzzasztómű nyílások száma függ a tározóba érkező vízhozamtól; a vízhozam kisebb 1000 m

3 s"'-nél a megnyitott duzzasztó nyílások száma 2 a vízhozam kisebb 3000 m

3 s _

1-nél a megnyitott duzzasztó nyílások száma 3-4 a vízhozam nagyobb mint 3000 m

3 s1 a megnyitott duzzasztó nyílások száma 6 9. A BNV téli üzemének jellemzése A téli üzemrendet a „Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer közös egyezményes terv" összefoglaló dokumentációjának „0-1-A. Előzetes üzemeltetési és kezelési rendjében" (1978) rögzítették. Az azóta eltelt időben elvégzett kutatások eredményei, valamint a tervezési koncepció változása a téli üzemrend kismértékű változását vonta maga után. Ezért a téli üzemrendet a „BNV irányítási rendszere" című tervnek „A vízgazdálkodás és hajózás irányítása" (VÍZITERV 1987) című része alapján, annak pontos idézésével, ismertetjük. Téli időszakban a következők szerint kell eljárni : Bősi vízlépcső A hrusov-dunakiliti tározó és a felvízcsatorna összefüggő jégtakarójának kialakulásakor a vízszint 0,50 m-rel megemelhető. A jégtakaró keletkezésének időszakában a bősi vízerőtelep