Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra

348 Starosolszky Ödön nincs akadálya. Az adatok vízmérceszelvényekre nézve adnak jellemző értéket, de kisebb hibával átvihetők a környező folyószakaszra is. A jégborítottság mértékére nézve gyűjtött adatok közül különösen nagy százalékos hibával kell számolni a kisebb jégborítottságok esetén. Akkor a százalékos jégborítottságban elkövetett relatív hiba 100%-ot is elérheti. A jég vastagságára vonatkozó adatok helyi megbízhatósága elvileg néhány cm-es hibával lenne jellemezhető, ha azokat valóban végre tudták hajtani, de területi, vízfolyás menti általánosításuk már sokkal bizonytalanabb. A jég sebességére, és így a jég hozamára nézve adat gyakorlatilag nem áll rendelkezésre, bár elvileg ez a jég vastagságából és a borítottságból, valamint a vízhozam alapján számított felszíni vízsebességből elég jó közelítéssel számítható lenne ritka borítottság esetén. A kásajég képződés mértékére mért adat hazánkban egyáltalán nincs, és azt egyéb klimatológiai adatok hiányában számítani nem tudjuk. A vízhőmérséklet adatok ±0,5-+1,0 °C megbízhatósággal állnak rendelkezésre, ám belőlük a túlhűlés rendkívül kis hőfoka miatt kásajég képződésre következtetni nem lehet. 4. A jégjelenségek jellemzése A jégjárásban jelentkező szabályosságok meghatározásában szintén jelentkeznek bizonytalanságok, mert az időben változó hatások figyelembevétele elég bonyolult feladat. A jégjelenségek időbeli előfordulása rendkívül változatos, egyes években többször is lehet zajlás, sőt a folyón a jég felszakadhat és újra beállhat (Lászlóffy 1934). A jégjelenI. ábra. A jégjelenségek átlagos és szélsőséges időpontja a Dunán ( 1880-1950) Рис. 1. Средние и крайные даты ледовых явлений на р. Дуная Fig. 1. Average and extreme time points of ice-phenomena on the Danube Bild 1. Durchschnittliche und extreme Zeitpunkte der Eiserscheinungen an der Donau