Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben. II. Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben
306 Pékár F., Oláh J. és Tóth L. A nitrifikáció üledék-rétegenként tapasztalt változásának értékelésekor figyelembe kell vennünk a következő megállapításokat is. Cavari (1977), Henriksen (1980). Henriksen és társai (1981) megfigyelései szerint a nitrifikáció a legfelső üledékrétegre korlátozódik, amelyben aerob állapotok uralkodnak. A mélyebben fekvő, anaerob üledékrétegekben is találhatók azonban nitrifikáló baktériumok, amelyek a számukra kedvezőtlen körülmények között is több hónapig életben maradnak. Ha kedvező körülmények közé kerülnek, ismét aktívvá válnak. A fentiekből következik, hogy in situ nitrifikáció sebességnek csak a legfelső, oxidált üledékrétegében mért nitrifikáció tekinthető, a mélyebb rétegekre kapott eredmények ún. potenciális nitrifikáció sebességként foghatók fel. Saralov és társai (1983) vizsgálatai szerint az üledékben végbemenő nitrifikáció sebességének csak abban a rétegben mért érték tekinthető, amelyben oxigén rendelkezésre áll a nitrifikáció folyamatához. Mivel sekély vizekben az üledék felszíne állandóan érintkezik az oxidált vízoszloppal, a legfelső 0,01 m-es üledékrétegben mért nitrifikáció sebesség értékeket in situ nitrifikáció sebességként fogadhatjuk el. A sekélyvizű tavak üledékében végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Keszthelyi-öböl üledékének legfelső 0,01 m-es rétegéből vett egyetlen minta eredményeként a nitrifikáció sebessége mintegy harmincszorosára adódott a vízben tapasztalt legnagyobb értékeknek. A Holt-Körös üledékének legfelső 0,01 m-es rétegében a nitrifikáció sebessége három adat átlagaként 160 mmol Nm~ 3h _ 1-ra adódott (III. táblázat), és ez negyven-ötvenszerese a vízben megfigyelt legmagasabb értékeknek. Ha a legfelső 0,00-0,02 m-es üledékrétegre kapott eredményeket vesszük figyelembe, akkor az így kapott érték két-háromszázszor nagyobb, mint a vízben mért legmagasabb értékek. Szwerinski (1978, 1981) a Kieli-öböl, valamint Saralov és társai (1983) a Druksaj-tó üledékének oxidált felszínén tízezerszer, illetve ötszázszor nagyobb nitrifikációs sebességet mértek, mint a vízben. Az üledékben végbemenő nitrifikáció néhány mérés alapján végrehajtott vizsgálata és az irodalomban közölt eredmények figyelembevételével tájékoztató jelleggel megállapíthatjuk, hogy az üledék a felszíni rétegében lényegesen nagyobb a nitrifikáció sebessége, mint a vízben, tehát az üledékben végbemenő nitrifikációval mindenképpen számolnunk kell, még akkor is, ha az csak egy vékony felszíni rétegre korlátozódik. IRODALOM Austin, E. R.-Lee, F. G.: Nitrogen release from lake sediments. Jour. Water Poll. Control. Fed., 45. 1973. Bitten, G.: Evaluation of nitrifying activity in sediments by dark C-bicarbonate incorporation Water Res., 10. 1976. Brezonik, P. L. : Nitrogen: Sources and transformations in natural waters. In: H. E. Allen and J. R. Kramer (eds). Nutrients in natural waters. Environmental Science and Technology Series. John Wiley and Sons, New York-London-Sydney-Toronto. 1972. Cavari, B. Z.: Nitrification potential and factors governing the rate of nitrification in Lake Kinneret. Oikos, 28. 1977. Chen, R. L.-Keeney, D. R-Konrád, J. G.: Nitrification in sediments of selected Wisconsin lakes. J. Environ, Quality, 1. 1972. Christofi, N.-Preston, T.-Stewart, W. D. P.: Zones of nitrification in eutrophic freshwater lakes. Soc. Gen. Microbiol. Q.\ 7. 1980. Christofi, N-Preston, T.-Stewart. W. D. P.: Endogenous nitrate production in an experimental enclosure summer stratification. Water Res., 15. 1981. Dugdale, V. A.: Aspects of the nitrogen nutrition of some naturally occurring populations of blue-green algae. In: Environmental requirements of blue-green algae. Proceedings of a Symposium September 23-24, 1966. Federal Water Pollution Controll Administration Northwest Region, Pacific Northwest water laboratory, Corwallis, Oregon and University of Washington, Seattle, Washington. 1967. El Samra, M. 1. : Significance of nitrogen fixation and combined uptake in shallow lakes. Ph. D. Thesis. Fisheries Research Institute. Szarvas, 1980. Felföldy L.: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981.
