Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben. II. Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben

Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben 297 kinyomtuk, a.0-0,10 cm réteg közötti üledékoszlop azonos rétegeit egyesítettük és homogenizáltuk. Az így kapott rétegmintákból azonnal mértük a nitrifikáció vizsgálatához szükséges mennyiségeket, a mintákat nem tároltuk. 1.4. A nitrifikáció mérése A vízben és az üledékben lejátszódó nitrifikáció sebességét N-Serve inhibíciós 1

4Cmódszerrel mértük (Pekár-Oláh 1986, Pekár-Oláh-Tóth 1987). A víz klorofill-a töménységének meghatározásához - a víz klorofill tartalmától függően - 20-50 • 10

3 mm

3, előzetesen 200 pm-es planktonhálón átszűrt vízmintát 0,2 pm-es membránszürőn leszűrtünk, a szobahőmérsékleten és fényvédett helyen szárított szűrőket acetonban oldottuk. A klorofill-a mennyiségét 630, 645, 665, 750 nm hullámhosszon mért extinkciókból Strickland-Parsons (1968) együtthatókkal számítottuk. 2. Nitrifikáció a vízben A természetes vizek vizében lejátszódó nitrifikációra vonatkozó leglényegesebb vizsgálatok módszereit és eredményeit az /. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból kitűnik, hogy sekélyvizű tavak vizében nitrifikáció vizsgálatokat nem végeztek, ezért tartjuk kiemelkedően fontosnak a hazai sekély vizek nyílt vizében lejátszódó nitrifikáció hosszabb idejű és napi változásának a tanulmányozását. 2.1. A nitrifikáció hosszabb idejű változása A Keszthelyi-öböl vízterében 1980 augusztusától 1982 februárjáig vizsgáltuk a nitrifikáció hosszabb idejű alakulását ( 1. ábra). Ebben az időszakban a nitrifikáció sebessége 0-1,10 mmol N • m3 • h"

1 között változott, a legnagyobb értéket júliusban mértük. 1981 júniusában és 1982 februárjában (jég alól vett mintában) pedig nem volt mérhető nagyságú nitrifikáció. A vizsgált időszak 11 mintájának átlagértéke 0,54 mmol N • m'

3 • h~ '-re adódott. Ha végigtekintünk a vizsgált időszakon, megállapítható, hogy a melegebb hónapokra a nagyobb, a hidegebb hónapokra a kisebb nitrifikációs sebesség volt a jellemző. Az egyetlen kivétel 1981 júniusa, amikor a nitrifikáció teljes hiányát figyeltük meg. 1981 folyamán a víz klorofill-a töménységének és a nitrifikáció sebességének ellentétes irányú változását is tapasztaltuk, tehát a klorofill-a töménységének növekedésével a nitrifikáció sebessége csökkent. A Holt-Körös víztározó vízterében 1980 októberétől 1982 januárjáig vizsgáltuk a nitrifikáció alakulását (1. ábra). A mérési időszakban a nitrifikáció sebessége 0-3,72 mmol N • m~

3 • h~

1 között változott. A 19 mérés átlaga 0,89 mmol N m~

3 h~

1 értékre adódott. A legnagyobb értéket 1980. október 15-én figyeltük meg és további két értéket mértünk 1981. február elején (3,24 mmol N • m3 • h"

1) és 1982. január végén a jég alól vett mintában (2,76 mmol N • m3 • 1Г

1). Ezek a nagy értékek lényegesen felülmúlták a Keszthelyi-öbölben mért legnagyobb értékeket. A Holt-Körös vízterében mért három nagyobb csúcsot ellentétben a Keszthelyi-öbölben tapasztaltakkal a hidegebb hónapokban figyeltük meg. Ugyanakkor a hidegebb hónapokban mértünk 1