Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Varga István: Vízrendezési főművek fejlesztésének gazdasági értékelése
Vízrendezési főművek fejlesztésének gazdasági értékelése 287 S G = 1 ill. Sr.- = 1G vár A G mutató alkalmazása nem csak a relatív gazdaságosság megítélésére, hanem egy-egy öblözeten belüli, különböző fajlagos kiépítést biztosító főműfejlesztések összehasonlítására is lehetőséget ad, vagyis a főmüfejlesztés közel optimális mértékének a meghatározására. Ez az érték változatlan ütemezés, pénzügyi és gazdasági feltételek mellett a bázisáron értelmezett B 0 fejlesztési költség és a hatékony elöntési időtartamcsökkenés hányadosának legkisebb értékénél van, ha ilyen létezik, vagyis: ß 0(<7opt) át h(q ov l) min Bp(q) AUq) (18) Ha az adott belvízöblözet főműveinek fejlesztésénél a rögzített feltételektől jelentős eltérések mutatkoznak, módosítások válhatnak szükségessé: - Az egyik általános, az eredmények értékelését módosító helyzet, amikor a vízrendezés pozitív hatásait nem csak a mezőgazdaság hasznosítja. Ilyenkor pl. a főműfejlesztés belterületek, szivárgók, közlekedési vonalak vízelvezetését ill. a vízszétosztást is szolgálhatja. A komplex célú létesítmények értékelésénél alapvető, hogy a különböző kapacitásigények egyidőben, vagy egymást kizárva jelentkeznek. Az előbbinél a kapacitásbővítési igények arányában, az utóbbinál a kihasználtság arányában célszerű a ráfordításokat megosztani. Ily módon a G mutató értéke is csökken; - A másik gyakori, módosítást igénylő helyzet, amikor a fejlesztésnek nem a kapacitásbővítés a fő célja, hanem az üzemeltetés korszerűsítése, költségeinek csökkentése. Ekkor az eredmények a termőképességtől és az elöntési időtartamoktól függetlenül közvetlenül határozhatók meg. 3. Előnyök, hátrányok A javasolt értékelési módszer alkalmazásának előnyei a következőkben foglalhatók össze : - Dinamikus, naturáliákon is alapuló értékelésre ad lehetőséget. - Nem igényli a káros vízbőség okozta károk tényleges meghatározását, ismeretét. - Különböző csoportokba tartozó, esetleg vegyes fejlesztések esetében is alkalmazható. - Egy mutatón belül a korábbiaknál lényegesen több hatást képes figyelembe venni. - Alkalmazásához rendszerint meglévő, vagy egyszerű eszközökkel meghatározható paraméterek szükségesek. - Észlelési adatok alapján megbízhatósága növelhető, de ezek hiánya esetén is alkalmazható. - Különböző lehetőségek összehasonlításánál nagy megbízhatóságú. - Adott fejlesztés közel optimális mértékének a becslésére is alkalmas. - Alkalmas különböző, a fejlesztésben érdekelt mezőgazdasági üzemek érdekeltségének számszerűsítésére. A módszer alkalmazásának hátrányai a következők: - Nem ad felvilágosítást az elhárított károk tényleges értékéről. - Az adott formában csak a mezőgazdaság érdekeltségének figyelembevételére alkalmas.
