Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítása lefolyási és elöntési adatokból
A mértékadó belví zhoz am számítása lefolyást és elöntési adatokból 267 Megemlítjük, hogy a mértékadó fajlagos belvízhozam alapértékének meghatározásához kidolgoztunk egy - ugyancsak mért lefolyási és elöntési adatokon nyugvó - egyszerűsített, gyors eljárást is, s ezzel az Alföld összes belvízi tájegységére kiszámítottuk a p= 10%-os előfordulási valószínűségű fajlagos belvízhozam értékét (Pálfai 1988a). Ezek azonban csak hozzávetőleges tájékozódásra s nem méretezésre szolgálnak. 2.2. A belvízhozam alapértékét módosító tényezők A tervezendő vízgyűjtő gyakran nem azonos a mért adatokkal rendelkező vízgyűjtővel, hanem annak csupán egy részvízgyűjtője, kivételesen a bázisvízgyűjtőnél nagyobb, a szomszédos területekre is kiterjedő, esetleg teljesen különálló vízgyűjtő. Ilyenkor a mértékadó fajlagos belvízhozam fentiek szerint meghatározott alapértékét még módosítani kell. A módosítást egyrészt a vízgyűjtők eltérő geometriai adottságai, másrészt az esetleg szintén eltérő beszivárgási - vizbefogadó-képességi viszonyok teszik szükségessé. Utóbbiak azonos vízgyűjtő esetén is változhatnak, pl. ha intenzív meliorációs bevatkozásokat (talajcsövezést és öntözést) irányoznak elő és hajtanak végre. A módosításra szolgáló korrekciós tényezőket a belvízrendszerek tapasztalati vízszállítási értékeiből kiadódó méretezési módszernél bevezett formában állíthatjuk elő (Pálfai 1984, 1988a, KVM 1988). A geometriai adottságok közül leginkább a vízgyűjtők kiterjedése befolyásolja a fajlagos csúcsvízhozamot, de erre hatással van a vízgyűjtő alakja és esése is. E hatások eredője jól kifejezhető egyetlen paraméterrel, a belvíz levonulási idejével. A levonulási idő a megtett út és a középsebesség hányadosaként számítható. 2. ábra. Segédlet a levonulási sebesség meghatározásához Fig. 2. Aid to determine the velocity of runoff Fig. 2. Abaque pour l'évaluation de la Vitesse d'écoulement d'évacuation A terepen való vízmozgás idejét elhanyagolva, elegendőnek látszik a csatornahálózatban való levonulási időkkel, ezeknek is egy közelítő értékével számolni, mivel a korrekció során ezeket nem közvetlenül használjuk föl, hanem egymáshoz viszonyított arányukkal számolunk. A belvízcsatornákban előálló középsebesség meghatározásához, átlagos viszonyokat alapul véve, egy segédletet szerkesztettünk (2. ábra), melyről a középsebesség a vízgyűjtőterület nagysága és a csatorna átlagos esése függvényében olvasható le.
