Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Szeredi István: A szivattyús energiatározás és villamosenergia rendszerünk
A szivattyús energiatározás és villamosenergia-rendszerünk 245 2000 3. ábra. A villamosenergia-rendszer tüzelőanyag költségeinek alakulása Fig. 3. Development of the costs of fuel of the Hungarian electric energy system Bild 3. Verlauf der Heizstoff-Kosten des Stromenergiesystems 2010 Ev 2.3. A villamosenergia-rendszer tüzelőanyagköltség-megtakarítása A gázturbinás fejlesztés és a szivattyús energiatározás tüzelőanyag-költségeinek különbségével jellemezhetők a szivattyús energiatározó belépését követő megtakarítások. A magyar villamosenergia-rendszerben 4x 320 MW szivattyús energiatározó belépésénél jelentkező 1985. évi árszintű évi tüzelőanyagköltség-megtakarítások időbeni változását a 4. ábra mutatja be. 2,5 %-os (AP) teljesítmény- és különböző (AE) energiaigény-növekedési ütemek esetére. A megtakarítások elemzéséből a következő lényegesebb változások láthatók: - Az 1988-97 időszakban a szivattyús energiatározóval elérhető megtakarítások nem haladják meg az évenkénti 1 milliárd forintot, de az 1998-2002 időszak megtakarításai már 3,5-4 milliárd Ft évenkénti értékkel jellemezhetők. - Az évenkénti megtakarítás az évi 2,5 %-os teljesítmény-, és a vizsgált különböző energia-igénynövekedés esetén a 2008-10 időszakban eléri egy 4 x 320 MW teljesítményű szivattyús energiatározó teljes beruházási költségét. - A 2004-5-ig terjedő időszakban a folyamatos teljesítményű villamosenergia-import igen kis mértékben előnyösebb, mint a terhelések alakulását követő import. A 2005 utáni időszakban a vizsgált 4 x 320 MW teljesítményű szivattyús energiatározó esetén a terheléseket követő menetrendű villamosenergia-import előnyösebb. A 2008-9 közötti időszakban jelentkező változás a 4 x 320 MW szivattyús energiatározó nem elegendő teljesítményéből ered. A költség-megtakarítások mértékében ugrásszerű változások jelentkeznek az 1988 , a 2002. és a 2008. évekkel kezdődő időszakban, azaz a szivattyús energiatározó üzembehelyezése szempontjából kritikus időpontokban, melyek egyértelműen az alaperőművek tervezett belépésével indokolhatók.