Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Lengyel Gyula: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer villamosenergia-termelése

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer villamosenergia-termelése 227 dött osztrák vízerőmű építési program következtében felszabaduló kapacitását továbbra is foglalkoztatni tudja: - a megelőlegezett magyar villamosenergia-szállítások révén elhalaszthatja egy 200 MW teljesítményű erőmű létesítését: - a magyar-osztrák villamosenergia-hálózat közötti távvezetéki összeköttetés és egyenáramú betét építésével teremtse meg egy jelentős, Magyarországon keresztül történő szállítás műszaki lehetőségét : - a nagymarosi vízlépcső referencia munkát jelent, amit harmadik piacon fel lehet használni. 5. A nagymarosi vízerőmű elhagyásának energetikai következményei A hidraulikai és energetikai szempontból együttműködő bős-nagymarosi vízerőművek Magyarország és Csehszlovákia villamosenergia-rendszerének tényleges napi igényeihez igazodóan alapüzemi vagy változó teljesítménnyel és szakaszos üzemeltetéssel, csúcsüzemi, vagy a napon belüli teheléseket folyamatosan követő üzemmódban üzemeltethetők. Az utóbbi két üzemmód alkalmazását a bősi vízerőműnél a dunakiliti tározó, valamint a nagymarosi vízlépcső duzzasztása teszi lehetővé. Átlagos vízjárású évben - az értékben legnagyobb csúcsüzemet előtérbe helyezve a vízerőmű-rendszer mind a magyar, mind a csehszlovák fél részére külön-külön: 772,5 GWh - a"

1 csúcs- és 1115,0 GWh a1 alap-, azaz összesen 1887,5 GWh a-1 villamos energiát termel. A nagymarosi vízlépcső létesítésének elhagyása esetén a csehszlovák fél által már építés-szerelés alatt levő és 1990-től folyamatosan üzembe helyezendő bősi vízerőmű beépített teljesítménye ugyan 720 MW lesz, azonban csak alapüzemben lehet járatni, és így átlagos év vízhozama mellett a villamosenergia-termelés 3000 GWh • a 1 és az ennek megfelelően rendelkezésre álló átlagos teljesítmény 342 MW. A pillanatnyi teljesítmény - átfolyásos vízerőműről lévén szó - a mindenkori vízhozam függvénye. A nagymarosi vízerőmű elmaradása esetén, az aláírt szerződésben megállapított, magyar kötelezettségbe tartozó munkák elvégzése esetén is a bősi vízerőmű villamosenergia-termelésének a vízerő potenciál megoszthatósága alapján csak mintegy 33%-a (1000 GWh - a1) illetne meg bennünket. Ebből megállapítható, hogy a rendelkezésre álló energiamennyiség csökkenése csak a magyar félnél jelentkezne, 887,5 GWh a-1 nagyságban, míg a csehszlovák fél részére rendelkezésre álló 2000 GWh • a~

1 valamivel több az eredeti értéknél. A nagymarosi vízerőmű építésének elmaradása esetén gondoskodni kellene a szükséges pótló erőművi kapacitások létesítéséről. A Bősön rendelkezésre álló 342 MW teljesítmény kétharmad része a csehszlovák és egyharmada a magyar felet illetné meg. Az eredeti tervek szerint - ugyancsak átlagos vízjárású évben - 447-447 MW csúcsteljesítmény áll rendelkezésre. A hiányzó csúcsteljesítmény így a csehszlovák félnél 219 MW, nálunk 333 MW lenne. A csehszlovák fél várhatóan kártérítési igénnyel lépne fel, aminek fedeznie kellene a kieső teljesítmény-pótlás létesítési és energiahordozó költségét is. A magyar villamoserengia-rendszerből hiányzó teljesítmény és energiaforrás 2 x X 145 MW teljesítményű gázturbina beépítésével pótolható, mivel a gázturbina igénybe vehető teljesítőképessége a teljes csúcsidőre rendelkezésre áll, szemben a vízerőmű őszitéli vízjáráskor rövidebb időre figyelembe vehető csúcsóraszámával. A szükséges pótlóla-