Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

204 Mosonyi Emil 17. ábra. Duzzasztómű a Giessgang-vizrendszerben Fig. 17. Barrage in the water system of the Giessgang Bild 17. Stauwerk im Gießgangsystem művek vannak (17. ábra), az ökológiai szempontokból kívánatos vízszint és a vízadagolás szabályozására. A Giessgang táplálására kialakított bukógát még az árvízmentesítést is szolgálja, mivel 3140 m

3 • s1 vízhozam elvonásával jelentősen tehermentesítem tudja a Dunát. 3.2.4. A Rajna hasznosítása. A Rajna szabályozását és vízenergiájának kihasználását a Boden-tó és a Karlsruhe közötti folyószakaszon a 18. ábra mutatja. (Hajós 1982, Mosonyi 1987). A Rajna ezen szakasza két részre osztható: - a Boden-tó és a Basel közötti Magas-Rajna (Hochrhein), - a Basel és Karlsruhe közötti Felső-Rajnára (Oberrhein). A Boden-tó és Basel között 11 vízerőmű épült ( 18. ábra) az 1898-1966 időszakban. Az első, az 1898-ban üzembe helyezett rheinfeldeni erőmű ( 19. ábra), még ma is termel energiát. A beépített 20 db régi típusú turbina összteljesítménye 21 MW, # = 4,4-6,2 m esés mellett. Energiát termel, ha nem is ingyen, de majdnem. A rheinfeldeni erőmüvet azért ismertetem, mert amikor a századforduló idején épült, de még a század elején is, a mérnökök a vízerőmüvek és vasútállomások építésénél - mégpedig nemcsak a saját fejük után, hanem a kormányzatok és a társadalom közös kívánsága szerint is - úgy alakították ki, hogy minden vasútállomás vagy vízerőmű úgy nézzen ki, mint egy „katedrális". Ma ellenben az a törekvésünk, hogy lehetőleg a legkevesebbet lehessen belőlük látni. Ez a fejlődés, és így nézett ki egy régi kolostor vagy „katedrális vízerőmű" 1898-ból (19. ábra). Az 1920-ban épült eglisaui vízlépcső (10 függőleges tengelyű Francis-turbina összesen 33 MW-ot teljesít, H= 8,4-11,4 m közötti hasznos esésnél) még magas tömör építmény lett. Jóval később építették a Birsfeldent (20. ábra).