Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

200 Mosonyi Emil A vízenergia lehető legnagyobb mértékű kihasználására való törekvést talán legjobban a Mosel kisebb mellékága, a Saar folyó esete példázza. A Saar Triernél folyik be a Moselbe és elsősorban a hajózás, másodsorban pedig környezetvédelmi érdekből - ugyanis kisvizek idején a meder majdnem kiürül - csatornázták. A hajózhatóvá tételt a németek a franciákkal együttesen végezték. Általában duzzasztóműként egy hajózsilip épül, de egy egész kicsiny, egyetlen turbinát is beépítenek, hogy az erősen ingadozó vízhozamból legalább kis- és középvizek idején hasznosítsák a rendelkezésre álló energiát. A 6 vízlépcső egyike, a schodeni ( 11. ábra), már elkészült. A gépházban egy köpenygenerátoros Kaplan-csőturbina van 3,5 MW teljesítménnyel, ami Я =6,8 m hasznos esés és Q = 60 m

3 • s

_

1 vízhozam esetén érhető el. 11. ábra. A schodeni vízlépcső Fig. 11. The river barrage at Schoden Bild 11. Die Staustufe von Schoden 3.2.3. A Duna. A Duna legfelső szakasza nem hajózható, fölötte van annak a résznek, ahol a Duna-Majna-Rajna-csatorna becsatlakozik, mégis ezen a szakaszon is, az elmúlt évtizedekben, sorra épültek a kisesésű vízerőművek ( 12. ábra). A tervezett 20-ból 17 már megépült vízlépcső közül a környezetvédelem szempontjából típusként említhető a dillingeni kisesésű vízlépcső, melynek következtében szigeteket és félszigeteket alakítottak ki, hogy megfelelő biotópokkal kárpótolják azt, amit környezetében a vízerőmű megváltoztatott. A Duna alsóbb szakaszán ( 12. ábra), a német-osztrák határon, a század elején, a 20-as években épült, mai szemünkkel nézve már csúnyának mondható kachleti vízerőmű (13. ábra). A kettős hajózsilip mellett van az erőtelep és a 6-nyílású duzzasztómű. A művek túlzottan kiemelkedő felépítménye a mai felfogás szerint nem illik bele a tájba, ezért a későbbi tervezők megpróbáltak alacsony felépítményű megoldásokat, főleg olyan szakaszokon, ahol folyószűkületek vannak. így például az ybbs-persenbeugi vízlépcső ( 14. ábra) a Dunán, a gyönyörű kastély és a szép történelmi települések között, 1959-ben lépett üzembe és a magas gépcsarnok elhagyása révén jól illeszkedik a síkvidéki és részben dombvidéki környezetbe.