Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

A kisesésű vizerö-hasznosítás helyzete 195 A csőturbinák esetén az egységes szakkifejezésre nagyon kell vigyázni. Helytelenül azt szokták mondani, „csőturbina" míg a hagyományos elrendezés a „Kaplan-turbina". Ez így nem helyes. Kaplan-turbina minden olyan turbina, amelynek a járókereke állítható. Tehát ilyen csőturbinát „Kaplan-csőturbiná"-nak kell neveznünk. Ezzel szemben, ha a járókerék lapátai nem állíthatók (szabályozhatók), ami ritkábban fordul elő, akkor propeller-rendszerű gépekről (hagyományos, tehát függőleges tengelyű elrendezésben, vagy csőturbinás megoldásról) beszélünk. A csőturbina egyik típusa a köpeny-generátoros csőturbina (6. ábra). A generátor a víztől tökéletesen elszigetelt köpenyben van elhelyezve. Ha nagy a gépegység, a köpenybe egy aknán át be is lehet menni, a generátor működését ellenőrizni. A csőturbinák egy másik csoportját a koszorú-generátoros csőturbinának lehet nevezni. 6. ábra. Gáttestbe épült köpeny-generátoros csőturbina Fig. 6. Pipe-turbine with jacket-generator built in the body of the dam Bild 6. In den Dammkörper eingebaute Rohrturbine mit Mantelgenerator Koszorú-generátorosnak azért nevezem, mert a generátor rotorja koszorúként van a turbina járókerekére felékelve. Ez a géptípus korábban propellerturbina volt. mivel a járókereke nem volt szabályozható. Ma már Kaplan-megoldásban, tehát állítható járólapátokkal is gyártják. A járókerékre felékelt gyűrűn (koszorún) vannak elhelyezve a generátor pólusai, melyek a víztől elszigetelt fülkében futnak. Ilyen géptípust a németek már az első világháború után számos kis erőműbe építettek be, amelyek ma is kifogástalanul műkődnek. Kezdetben