Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Varga Miklós: Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer: feladat és kihívás

Vízügyi Közlemények, LXXI. évfolyam 1989. évi 2. füzet BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER: FELADAT ÉS KIHÍVÁS DR. VARGA MIKLÓS A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer napjainkban fogalommá, társadalmi-gazdasági életünk egyik kiemelkedő kérdésévé vált. Ma már nemcsak egy komplex beruházás, melynek megvalósításáról a Magyar Népköztársaság 12 évvel ezelőtt államközi egyezményt kötött Csehszlovákiával, hanem olyan kérdés, mely demokratizálódó társadalmunk számára a politikai küzdelem egyik színterét jelenti. Vizsgáljuk meg, melyek azok a tényezők, amelyek azt eredményezték, hogy a vízügyi szolgálat, mely helytállásáért, fegyelmezettségéért, áldozatvállalásáért korábban a társadalom elismerését élvezte, ma a vízlépcső miatt támadások kereszttüzében áll. - Politikai tényezők. Az elmúlt év májusában megtartott pártértekezlet elindította azt a politikai földrengést, mely több évtized tabuit döntötte meg. A pártértekezletig a vízlépcső volt az a terület, ahol az alternatív környezetvédő mozgalmak mellett a különböző politikai kezdeményezések is kipróbálhatták erejüket, szervező-mozgósító eszközeiket. A pártértekezlet után a szerveződő pártok számára már más társadalmi-politikai kérdések váltak fontossá, a vízlépcső a környezetvédő mozgalmak számára maradt meg fő küzdőtérnek. Akcióik, megmozdulásaik jól szervezettek, a sajtó szimpátiájától kísérve zajlanak, így az ország lakosságában kialakult vízlépcső-kép napjainkra meglehetősen negatívvá vált. Ezzel az összpontosított támadással a kormány nem tudott lépést tartani. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási szerveket meglehetősen magukra hagyták e küzdelemben, s a hivatalos kezdeményezések sem hozták meg a kívánt eredményt. Egyrészt az elektronikus és írott sajtó általában elzárkózott a művet pozitívan, vagy akár objektíven bemutatni kívánó vélemények közlésétől, másrészt a környezetvédő és vízgazdálkodó szakemberek vitakultúrája nem érte el a kívánatos szintet. - Tudományos tényezők. A vízlépcsőrendszer kutatása, tervezése mintegy 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az államközi egyezményt megalapozó egyezményes terv 1974-ben készült el. Az építkezés megkezdése után folyamatos maradt a kutatás, az egyes részmegoldásokat, s a leendő üzemet megalapozandó. Könnyen belátható azonban, hogy az elmúlt években jelentősen változott a tudomány, jó néhány kihívásra az eredeti terv nem tudott választ adni. Az elmúlt évek egyik legforradalmibb módon változó tudomány területe az ökológia. Bár az államközi egyezmény a vizek minőségének, s a természeti értékek megóvásának követelményét magában foglalja, a komplex ökológiai igényeknek természetesen nem felelhet meg, hiszen a tervezés időszakában még az ökológia definíciója sem volt egzakt. E hiányosságból eredt az a többirányú tudományos akadémiai kifogás is, melyet a különböző létrehozott ad hoc bizottságok fogalmaztak meg, s melyből ma is sok A kézirat érkezett: 1989. IV. 1. Dr. Varga Miklós oki. mérnök Környezetvédelmi cs Vízgazdálkodási Minisztérium, államtitkár.