Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra

Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra 17 II Ez a számítási mód annyival nyújt több felvilágosítást a hordalékviszonyok alakulásáról, mint a sebességeken alapuló, hogy a program а т = 0,1 N/m

2 és а т = 0,5 N/m

2 határértékekből visszaszámítja a hozzájuk tartozó h' és h" vízmélységeket, és ezeket a keresztszelvényeken belül lezajló feltöltődési és kimosási helyek elkülönítésére fel lehet használni. Amennyiben ugyanis h' nagyobb a szelvény tényleges átlagmélységénél Л-nál, az egész szelvényben várható lerakódás, ellenkező esetben csak a partok közelében. A h' mélységet a tényleges keresztszelvényre és vízfelszínre alkalmazva a lerakodási sáv szélessége becsülhető. Ekkor a csúsztatófeszültség értéke a 0,1 és 0,5 N/m

2 közé esik. Ilyenkor a A'-höz tartozó part menti sávban fellépő kisebb lerakódást leszámítva a felülről érkező hordalék legnagyobb része továbbmegy, azaz a keresztszelvény többé-kevésbé az ún. „dinamikus egyensúly" állapotában van. A számításoknál ezt a helyzetet „részleges kiülepedés"-nek neveztük (4. ábra). Kiűlepedés 4. ábra. Segédábrák a csúsztatófeszültség-határértékeken alapuló számításhoz Рис. 4. Номограммы для расчета, всованного на критическом значении движущей силы Fig. 4. Auxiliry diagrams for the calculation based on limit-values of shear stresses Bild 4. Nomogramme zur auf Schubspannung-Grenzwerten basierenden Berechnung