Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
156 Wajandt János időszakban a növekedés számított legnagyobb értéke sem számottevő, kivéve a mosószer és a foszfát-ion töménység. A cukorgyári kampányban azonban az oldott ásványi anyagoktól eltekintve említésre méltóak a számított töménység növekedések. Megjegyezzük azonban, hogy az oldott ásványi anyagokat kivéve a többi vízminőségi összetevő töménysége a Tisza öntisztulása következtében a teljes elkeveredés létrejötte előtt már bizonyos mértékben csökken. A számított növekedés mértéke azonban nem olyan nagy, hogy az érkezőnél rosszabb kategóriába sorolható vízminőség kialakulását várhatnánk. A számított értékek azért fontosak, mert segítségükkel becsülhetjük a valóságban létrejövő vízminőség-változásokat. II. táblázat A szennyvizek hatására létrejövő számított töménység növekedése Vízminőségi összetevő töménységének számított növekedése (dc) Időszak erKOI k BOI 5 só ana nh 4 + SZOE POl~ % 1983. I-VIII. 1,3 2,2 0,16 4,5 2,1 5.9 IX-XII. 6,6 13,1 0,35 9,1 7,1 11,7 1984. I-VIII. 1,7 2,7 0,17 5,6 3,0 7,7 IX-XII. 5,3 6,8 0,25 5,9 9,1 7,7 1985. I-VIII. 1,5 1,8 0,46 3,9 1,5 1,4 4,6 IX-XII. 12,4 9,0 0,38 6,4 8,22 3,3 8,7 1986. I VIII. 1,9 2,3 0,28 4,6 2,4 1,7 15,6 IX-XII. 17,8 17,6 0,87 8,8 9,4 11,3 53,2 Átlag I-VIII. 1,6 2,2 0,27 4,7 2,3 1,5 8,5 IX-XII. 10,5 11,6 0,46 7,5 8,4 7,3 20,6 3. A Tisza tényleges vízminőség-változása Szolnok szennyvizei által a Tiszában létrehozott vízminőség-változást egy olyan szelvényben célszerű vizsgálni, ahol a szennyezőanyag a folyó vizével már teljes mértékben elkeveredett. Szolnoknál a szennyvizek legnagyobb része parti beömléssel jut a Tiszába, ezért az elkeveredéshez kellően hosszú folyószakasz szükséges. Szolnoktól délre 75 km távolságban található a tiszaugi törzshálózati mintavételi szelvény, ahol már biztosítottnak látszik a teljes elkeveredés. E szelvényben és a közvetlenül Szolnok feletti szelvényben kapott vízminőségi értékek (I. táblázat) összehasonlításával lehetséges a valóságban létrejövő vízminőség-változás észlelése. Szolnoknál a Zagyva beömlése felett 52 db, Tiszaugnál 26 db középvonali vízmintát vizsgálunk évente. A II. táblázat adatai közül vízminőségi összetevőnként kikerestük azokat az éveket, amikor a szennyezőanyag-terhelés és a Tisza ugyanazon vízminőségi összetevő tömegáramának aránya a legnagyobb (legkedvezőtlenebb) és megadtuk erre az évre a Szolnok
