Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra

Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra II Részben ennek ellenőrzésére a közeljövőben kétdimenziós numerikus modell segítségével további számításokat kell végezni különböző energiatermelési sémák alapján, ugyanis sok még a bizonytalanság a lerakódások térbeli elhelyezkedését illetően. Csorna (1968) számításai szerint a legnagyobb arányú lerakódás az 1852-1850 fkm között várható, a teljes lerakódás 90%-a pedig az 1856-1844 fkm között következik be. A csehszlovákiai mederszakasz lemélyítése valószínűleg kissé feljebb viszi a lebegtetett hordalék lerakódásának kezdetét is, mivel a főmederben az 1860-1850 fkm között 25% körüli középsebesség-csökkenés várható, ami kedvező körülményeket teremt a hordalék kiülepedésére, mert még a 3000 m

3/s körüli vízhozamoknál is többnyire 0,10 m/s alatti áramlási sebességek állnak ott elő. A viszonylag kis vízmélységek a csúcsüzemek közötti néhány órás nyugalmi állapotban is lehetővé teszik a lebegtetett hordaléktartalom zömének lerakódását. A csúcsüzemelés alkalmával a tározó 1 m-es vízrétege ürül le, azaz 49 millió m

3. Ebből kb. 7 millió m

3 esik a mederre, ill. a meder fölötti víztestre és 42 millió m

3 a hullámterekre. Az évi középvízhozamhoz tartozó mintegy 0,15 kg/m

3 lebegtetett hordaléktöménységgel számolva ez a víztömeg 6300 Mg hordalékot lebegtet. Ha ennek 70%-a, mintegy 4400 Mg ki tud ülepedni a csúcsüzemelések közötti szünetben, akkor egy év 347 napjában, amikor 50 év átlagából számolva szakaszos lesz a vízmozgás a tározóban, 1,5 millió Mg körüli hordaléktömeg rakódik le a hullámtereken, tehát a teljes számított lerakódó érték 1/3-a. A nagyvízi időszakban inkább a főmederben lerakódott hordalék egy részének kimosódása várható, mivel a hullámtéren a nagyvízi sebességek is viszonylag kisebbek, a kiülepedett hordalék szemnagysága finomabb, mint a főmederben kiülepedetté, így a kohéziós erők okozta ellenállás fokozottabban érvényesülhet. Ezen kívül az esetleg megmaradó, vagy újra kinövő hullámtéri növényzet is nehezíti ott a kimosódást. A gyakori vízszintingadozás, illetve a hullámtérre naponta rendszeresen kilépő hordalékos víz hirtelen sebességcsökkenése miatt a csatornázatlan folyók középvízi medrének szélén is gyakran megfigyelhető övzátony kialakulása itt is várható. Végül nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az eddigi és a javasolt számítások alapvetően fontosak a tározóba jutó szennyezőanyagok időleges tározódásának és időszakos kimosódásának becsléséhez is, mivel ezek jelentős része a finom hordalékszemcsékhez tapad. 3. A nagymarosi duzzasztott tér várható mederváltozásai A nagymarosi vízlépcső duzzasztási határa a bősi vízerőműig terjed. A bögében várható mederváltozások becslése bonyolult, mivel mindkét vízlépcső erőműve naponta esetleg csúcsenergiát is termel. Ezért nemcsak lerakódásra, hanem kimosódásra is kell számítani. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME 1984-86) korábban numerikus modellezéssel számította az itt kialakuló nem permanens vízmozgás fő paramétereit. Ezeket az eredményeket felhasználtuk a várható mederalakulás előrejelzésének numerikus szimulációja során is.