Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Szeder Balázs: Védett ipartörténeti műemlékünk a nagyecsedi gőzüzemi szivattyútelep

Védeti ipartörténeti műemlékünk a nagyecsedi gőzüzemű szivattyútelep 135 alépítményi műtárgy (salakozóakna, kondenzátortér, szivattyúcsonkkivezetés stb.) a korai betonépítészet szép példája. A homlokzaton vakolt felületű, vakolatból kialakított vakárkád-íves díszítéssel. Belső padlóburkolata eredeti mozaiklapokból készült (5. ábra). A szivattyútelephez vezető belvízcsatorna hossza 224 km, melynek átlagos lejtése 0,191 %

0, vízlevezető képessége 13m

3/s, a lefolyási tényezője pedig 0,051 m

3/s/km

2. A vízgyűjtőterület 257 km

2. A befogadó max. vízszintkülönbsége 7,85 m. A szivattyútelep vízteljesítő képessége 4,5-6,3 m

3/s, mely vizet a Krasznába emeli. A szivattyútelep építési költsége 912 680 pengő volt. Évente átlagosan 55 Mg szenet használtak el. Az évi átlagos szivattyúzási üzemóra 247 óra, míg az évente átlagosan szivattyúzott víztömeg 3116 ezer m

3/a volt. A kazánházban található 2 db Steinmüller szabadalmi rendszerű (Jalsoviczky 1910) vándorrostélyos (láncrostély) túlhevítős vízcsöves kazán (6. ábra). 6. ábra. A kazánok Рис. 6. Котлы Fig. 6. The boilers Bild 6. Die Kessel Működésiéivé: A hengeres kazán két végéhez csatlakozik két osztatlan vízkamra. A lejtősen elhelyezett vízcsövek ezekbe a kamrákba torkollanak. A csövek ferdesége 15°-os lejtésű. A vízcsövekben fejlődő gőz-vízkeverék a mellső kamrán át áramlik a felső hengeres kazánba. A csövekből elpárologtatott vizet a hátsó csonkon és vízkamrán át a felső kazán vize pótolja. Az áramlás következtében meghatározott irányú vízkeringés áll fenn. A füstgáz áramlását