Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Dunka Sándor:Az Ér- és Berettyószabályozó társaságok története

Az Ér- és Berettyószabályozó társaságok története 113 Az első tanácskozáson intézkedtek, hogy a felvett jegyzőkönyv másolata és az elkészített „Program" a társulatnak, mint „külön Egyletnek" elismertetése végett a „Tisza szabályozási központi bizotmányhoz" terjesztessék. A „program" ismerteti a Tisza szabályozásának megindításával kialakult helyzetet és a szabályozási munkák hatását a Berettyó vidékére. Megállapítja, hogy a Tisza szabályozása és töltésezése megvédi ugyan a Sárrétet az idegen vizektől, de a Berettyó gyakori áradása saját vizével továbbra is táplálni fogja a mocsárvilágot. A terület művelhetővé tétele érdekében tehát szükséges megásatni egy csatornát Bakonszeg és Szeghalom között (7. ábra), mely a Berettyó nagyvizeit a területről a Sebes-Körösbe vezetné, ezáltal nem kaphatna utánpótlást a Sárrét vízivilága. A Sebes-Körös áradásaitól pedig a folyó jobb partján építendő töltés mentesítené a területet. A birtokosok egyedül a terület belvízi rendezését nem tudják megoldani, „ezért ezen magában természetes egészet képező vidék szabályozására a társulati együttműködés terén egyesülünk". (Jegyzőkönyv 1852). Közlik a programban, hogy az érdekelt birtokosok által bevallott mentesítésre kerülő terület minden holdja után 2 pengő krajcárt kötelesek az érdekeltek befizetni a társulat pénztárába. Végül bejelentik, hogy további érintett birtokosok csatlakozása érdekében a programot „országszerte köröztetni" fogják. A társulat megalakulását a közlekedési minisztérium 1853. szeptember 29-én 4933/s szám alatt jóváhagyta. A következő közgyűlést - mely már a társulat alakuló közgyűlése lett - 1853. november 30-án Debrecenben tartották. A közgyűlés jegyzőkönyvének első oldalát a 10. ábrán mutatom be. Ezen a közgyűlésen részt vett többek között Bodoki Károly Berettyó szabályozási cs.kir.osztálymérnök is, aki a szabályozási terveket készítette s akinek elévülhetetlen érdemei lettek a Berettyó és a Körösök szabályozásában és a sárrétek lecsapolásában. A Bodoki Károly által készített és Waldberg Károly segédmérnök által rajzolt Körös-szabályozási térképet, kicsinyítve, a 11. ábrán mutatom be. A térkép 1855-ben készült és ábrázolja a megvalósítás alatt levő Berettyó-csatornát is. Az eredeti feliratokat a másolaton jelenlegi szabványbetűkre módosítottuk. A térkép eredetijét, melynek éppen felirati része sérült és hiányos, Szűcs Sándor, a Sárrét nagy ismerője és leírója találta meg, amint ceruzával felírta: „Szülőfalum irattárának udvarra kihányt anyagából mentettem meg 1944. decemberében. SzS". Az alakuló közgyűlést Szauer László elnök nyitotta meg s bejelentette, hogy a munkálatok megkezdéséhez a kincstár a szükséges költségeket kölcsönképpen biztosította. A közgyűlés napirendjén a munkálatok elvégzéséhez szükséges pénzösszeg biztosítása, a munkák kivitelezésével kapcsolatos kérdések, a szükséges hivatalnokok kinevezése és a kisajátítások lefolytatása szerepelt. A munkálatok elvégzéséhez szükséges összeget egyelőre kölcsönökből kívánták fedezni, s ennek zálogául a „szabályozás által felszabadítandó egész ártért" kívánták lekötni. A munkálatokat nem akarták saját maguk végezni, hanem a később épülő, de már előkészítés alatt álló Püspökladány - Nagyvárad között vezetendő vasútvonal kivitelezőinek kívánták vállalatba adni. Kértek is tőlük ajánlatot, de a vállalás összegét és egyéb feltételeit túlzottnak és elfogadhatatlannak találták. A kivitelezéssel kapcsolatos további tárgyalások lefolytatásával a közgyűlés a választmányt bízta meg, melyet két új taggal - Füzesgyarmat képviseletében jelen levő Szabó János hites mérnökkel és Csiffy László csiffi birtokossal egészítették ki.