Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
1. füzet - Dunka Sándor:Az Ér- és Berettyószabályozó társaságok története
106 Dunka Sándor Ismét téma volt a megépített csatornák rongálása. Beszédes József, aki ezen a közgyűlésen jelen volt, beszámolt arról, hogy a megépült töltést Pocsaj környékén megtekintette s azt tapasztalta, hogy a csatorna vonalát sertések és marhák legázolták, zsombékot és más gazokat belehordtak. A közgyűlés megállapította, hogy néha tudatlanságból, de olykor szándékosan is történik kártétel. Ezért kimondták, hogy a károkozók a helyreállítás költségeinek kétszeresét kötelesek megtéríteni. Ezenfelül 100 ezüst forint büntetést kötelesek fizetni, vagy egy hónapot fogságban tölteni. A határozatról a csatorna környékén fekvő községek lakosait körlevélben figyelmeztetik. 1845. január 24-én mutatta be Szász József megyei főmérnök a közgyűlésnek (Jegyzőkönyv 1845) új költségszámítását. Eszerint a korábban előbb 63 915, majd 85 644 forint és 30 1/2 krajcárra becsült előirányzat 122 475 forintra emelkedett. (Sajnos ez is bizonyítja, hogy a beruházási költségek emelkedésének nálunk hagyományai vannak, s 150 évvel ezelőtt is csak a munka megindítása után derült ki, hogy a terv készítése során a költségek számításánál nem mindent vettek figyelembe.) Érdemes megvizsgálni, hogyan indokolja a költségemelkedést a megyei főmérnök: - 1842. május hónapban a szabályozandó csatornahosszt 31 547 folyó ölre számította, de a munka folytatása közben eddig is több célszerű átmetszést kértek s ezután is kérni fognak, ezért a csatornahosszt 33 000 ölben kívánja megállapítani. Ebből 41 500 koczka öl föld, köbölenként a megye által megállapított 2 forint 15 krajcár ásási költséggel számítva a csatorna megépítésének közvetlen költsége 93 373 forint - Általában 2000 ölenként töltéssel kell elzárni a folyót, hogy a víztelenített folyómederben dolgozni lehessen. Szükséges ezért legalább 16 elzárás, egy helyen több töltés megépítésével is számolva. Egy mederelzárást 300 forinttal számítva szükséges 4 800 forint - A csatornában levő nádat a föld kitermelése előtt le kell vágni. Minden 10 folyó ölnyi hosszúságra egy mecenzéfi napszámot számítva szükséges 3300 napszám, minden napszámot 1 forint 40 krajcárral számítva a csatorna nádtól való tisztítására szükséges 5 700 forint. - Az eddigi tapasztalatok szerint minden 200 öl kiásásához felhasználtak 1 öl fát. Szükség van ezért 200 öl tűzifára, melynek egységára 10 forint, a tűzifa összes költsége tehát 2 000 forint A vízzel borított mentesítendő terület (9739 kat. hold), egy kh mentesítési költsége tehát 12 forint és 58 dénár, de a törtszámok elkerülése érdekében kat. holdanként 12 forint 36 krajcárra számolt, s így felosztott az érdekeltek között 123 029 forint 20 krajcárt. Az állandóan vízzel borított és az időnként vízjárta terület együttesen 18 178 kat. hold volt. A közgyűlés a felemelt költségvetést elfogadta, s újabb határozatot hozott a fizetési késedelemben levő társulati tagokkal szemben (Jegyzőkönyv 1845). Sőt azt is megállapította, hogy a peres eljárás megindításában mulasztások történtek, emiatt a pénztárnokot el is marasztalták (ekkor Horváth József). A költségemelkedés azonban kedvezőtlenül befolyásolta a munkálatokat és pénz hiányában a munkák lelassultak. A szabadságharc alatt a munkák itt is leálltak s csak jóval később indultak meg. 1851. július 24-én a társulat alapszabályát átdolgozta és külön szövegbe foglalta Jándly László társulati titoknok, de hivatkozott az 1842. május 14-i alakuló közgyűlés határozataira. A munkálatok azonban ezt követően is lassan haladtak, végül az Ér-szabályozási - Munkavezetési stb. költségekre szükséges - Az összes költség: 16 600 forint 122 475 forint