Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Lougani, Hocine-Zsuffa István: Segédlet a dombvidéki tározók hidraulikai méretezéséhez

92 Lougani, H.-Zsuff'a I. Különleges alakú tározómedence esetén, mellékvölgy torkolata környékén, teraszokkal, vagy szűkületekkel szabdalt völgyben épülő tározónál nemcsak az egyszerűsített segédletek nem használhatók, hanem a viszonyított térfogatgörbével sem lehet egyértelműen az a alaki tényezőt meghatározni : az áttetsző lapra rajzolt görbe a vonalsereg több görbéjét is metszi. Különleges alakú tározómedencék esetén a völgy geometriai alakját követő grafoanalitikus eljárás alkalmazását javasoljuk. A közismert Juhász-Sorensen-módszert (Mohos 1963, Csáky 1978) a csőzsilip vízhozamgörbéjével kell alkalmazni, nyilván 0 érkező vízhozam föltételezésével. Azaz Q

b(t) = 0. Nyilvánvaló, hogy a szerkesztés végrehajtása után a szerkesztési poligon sokszögpontjainak n számából a kiürülési idő egyszerűen megkapható: T=2At, (13) ahol At a grafoanalitikus szerkesztés során használt időegység. A grafoanalitikus szerkesztés megkönnyítésére segédletsorozatunkat kiegészítettük At — 6h és At = Id időegységre előkészített Sorensen-hálózattal (Groupe d'

etudes 1986). 3. Az árapasztó Az árapasztó méretezésénél figyelembe vesszük a tározónak a belépő árhullámot csillapító hatását. Nyilvánvaló, hogy az általános árvízszámítási gyakorlatnak megfelelően itt is adott, például 1, vagy 3 %-os meghaladási valószínűségű árvizekkel végezzük el a vizsgálatot. Az algériai előírások általában az 1 %-os árvízre történő méretezést követelik, de abban az esetben, amikor az alvízen, a völgyben nincs semmiféle emberi tevékenység, tehát mezőgazdasági művelés sincs, a 3%-os biztonság is elegendő. A vízkivételi mű méretezésénél elég volt csak a hidraulikai elemeket figyelembe venni, a fenékleürítő számításánál már a völgyszakasz topográfiai adatait is föl kellett használni, a vészkiömlő méretezésénél pedig - a tervezett műtárgy hidraulikai jellemzőit, a bukó alakját és hosszúságát, - a völgy topográfiai alapadatait, a vízfelület-elzárási magasság összefüggést, valamint - a vízfolyás hidrológiai adatait, az érkező árvízhozamok valószínűségi eloszlását és az árhullámok alakját rögzítő paramétereket is be kell vonni a számításba. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1965 évi Garda-i szimpóziumán két tanulmány is tárgyalta a tározók árvízcsökkentő hatása gyors becslésének kérdését. Marone (1965) több ezer észlelt hullám számítógéppel végzett elemzésével, Bukovszky (1965) pedig a tározás differenciálegyenletének konkáv keresztmetszetű völgyekre általánosított megoldásával bizonyította, hogy az árhullámcsúcs csökkentésének aránya az árhullám tömegéből tárolt víz arányával lineárisan összefügg.