Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Székely Ferenc: Szivárgási és advekciós transzportfolyamatok numerikus modellezése rétegzett hidrogeológiai rendszerben

8 Székely Ferenc Az 1. ábra az ún. szabálytalan rétegzettségü hidrogeológiai rendszer függőleges metszetét mutatja. A törmelékes tárolóinkban igen gyakran megfigyelhető kiékelődés (lencsés település, üledékhiány, utólagos lepusztulás) következtében az ábra jobb oldalán a 3. sz. gyengén áteresztő, valamint a 4. sz. jó vízvezető réteg kimarad a rétegsorból és így a 2. ill. 5. sz. rétegek közvetlen geometriai és hidraulikai kapcsolatba kerülnek. 1. ábra. Szabálytalan rétegzettségü hidrogeológiai rendszer Рис. 1. Гидрогеологическая система с неупорядоченной слоистостью. Fig. 1. Hydrogeological system with irregular stratification Fig. 1. Système hyrogéologique de la stratification irrégulière Az X, y, z derékszögű koordinátákat és a t időt általános független változóknak tekintve az alábbi geometriai és topológiai változókat és függvényeket definiálhatjuk: k = 1,2,..., ni-a hidrogeológiai rendszer rétegeinek (sor)száma (k lefelé nő, «/-páros szám);. k = 2, 4,..., ni - a jó vízvezető rétegek (páros) sorszáma; k = 1, 3,..., ni— 1 - a gyengén áteresztő rétegek (páratlan) sorszáma; Q k(x, y) - a k-ik réteg vízszintes elterjedése, geometriája (gyengén áteresztő rétegek esetében Q nem haladhatja meg a közbezáró jó vízvezető vagy vízadó rétegek közös /érintkezési/ felületét); f\(x, y) - az O k(x, y) tartomány pereme ; M k(x, y)- a rétegek vastagsága, szabadfelszínű vízvezető rétegek esetében M a t időtől is függ, azaz M k(x, y, t) ; ZA k(x,y) - a k-ik gyengén áteresztő réteg alsó határfelülete; ZF k(x, y) - a k-ik gyengén áteresztő réteg felső határfelülete; u k(x,y) - a A:-ik jó vízvezető réteg felett kiékelődő rétegek száma; ii k(x, y) - a k-i к jó vízvezető réteg alatt kiékelődő rétegek száma. Feltételezzük, hogy a vízvezető rétegekkel egyidejűleg a fedő, gyengén áteresztő réteg is kiékelődik, azaz и és v páros számok. 1.2. Áramlási és transzportfolyamatok, reakciók A telített rétegekben kialakuló lamináris áramlás (szivárgás) vizsgálata során a sűrűség változásából eredő konvekció, valamint a gázfázisú alkotórészek áramlást mó­dosító hatásától eltekintünk. A vízadó rétegekben az alábbi hidraulikai folyamatokkal számolunk: rétegirányú kétdimenziós szivárgás, függőleges beáramlás-kiáramlás (leakage) a gyengén áteresztő

Next

/
Thumbnails
Contents