Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Lougani, Hocine-Zsuffa István: Segédlet a dombvidéki tározók hidraulikai méretezéséhez

Segédlet a dombvidéki tározók hidraulikai méretezéséhez 85 - az árapasztóhoz csatlakozó surrantó és energiatörő medence méreteit. A segédlet tehát öt füzetből áll, amelyeknek rendre összefoglaltuk a fölsorolt öt műtárgytípus hidraulikai méretezését szolgáló nomogramokat, táblázatokat. 1. A vízkivétel A többnyire acélcsőből kialakított vízkivételi mü méretezése semmiféle nehézséget nem jelent. Ellenőrizni kell, hogy a kiválasztott átmérőjű csőzsilip a vízigénynek megfelelő legnagyobb pillanatnyi vízhozamot a holttérnek megfelelő legkisebb nyomómagasság esetén szállítja-e. A gyors, standard megoldáshoz a Moody-diagramoknak (Rolley 1984) D = 250, 300, 350,..., 500 mm-es acélcsövekre számított változatait az 1. ábrán tüntettük fel. A diagramok közvetlen a vízhozamot szolgáltatják az átmérő és a csőhossz függvényében. A helyi veszteségeket, a be- és kilépési szelvény és a teljesen nyitott elzárószerkezet veszteségét, a Moody-féle diagramok magukba foglalják éspedig úgy, hogy az L csőhossz a helyi veszteségeknek megfelelő értékkel növelt (1. ábra). A legkisebb, ajánlott gátszelvénnyel épülő tározók vízkivételi müveit az egyszerűsített sorozathoz tartozó 2. ábra segítségével lehet igen gyorsan ellenőrizni : a görbesereg közvetlenül a gátmagasság és a csőátmérő függvényében adja meg a vízhozamot. Tetszőleges átmérőjű és hosszúságú vízkivételi müvek hidraulikai számításaira készült - a harmadik sorozathoz - az a nomogram, amelyről a cső C

M összevont vízhozamtényezőjének és A

c felületének az C

MA

c szorzata olvasható le a csőhossz és a csőátmérő