Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Major Pál-Neppel Ferenc: A Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedések

Ví:iigyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 4. füzet A DUNA-TISZA KÖZI TALAJVÍZSZINT-SÜLLYEDÉSEK MAJOR PÁL és NEPPEL FERENC A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Talajvíz-hidrológiai osztályán az 1960-as évtől kezdődően folyamatosan, havonként „Talajvízállás Tájékoztató Térképek" készülnek. Ezek alapján az utolsó 10 év során a Duna-Tisza közén egy nagy kiterjedésű, a jelenséget tekintve szinte folyamatos talajvízszint-csökkenés volt figyelemmel kísérhető. A süllyedések számszerű értékeléséhez az 1956-60-as évek átlagértékeihez viszonyítottuk az egyes évek átlagos talaj vízállásait. (Korábbi vizsgálatok alapján, az 1956-60-as évek átlagai jól közelítik az észlelés megindulásától, addig eltelt időszak „természetesnek" vett talajvízjárás átlagértékeit). Az 1. ábrán az 1985. évre meghatározott talajvízszint-süllyedések területi eloszlását láthatjuk. A talajvízsüllyedést ábrázoló izovonalak a Duna-Tisza közének látszólag egy geológiai mélyszerkezethez igazodó területét jelölik ki, és az ettől eltérő adottságú területen, pl. a Duna és a Duna-völgyi-főcsatorna között a Duna negyedkori árterületén ezek a karakterisztikus és jelentékenynek mondható talajvízszint-süllyedések nem jelentkeznek. Megállapítható volt, hogy a hatásaiban jelentős, ilyen mértékű talajvízszint-süllyedés az országban csak itt a Duna-Tisza közén jelentkezett. A talajvízészlelések alapján már régebben figyelemmel kísért jelenség hatásai a 80-as években a mindennapi életben is érezhetővé váltak. A Duna Tisza közéről aszálykárokról szerezhettünk tudomást, amelyek keletkezéséhez nagy mértékben hozzájárult a talajvíz anomalikus süllyedése, véleményünk szerint elsősorban a homokos fedőrétegü területeken, ahol a talajvíz jelentős utánpótlást biztosít a növényzet számára. 1. Területi adottságok A talajvíz szempontjából eléggé határozott határfeltételekkel határolt területet vizsgáltunk. Ezt a területet északon a Tápió, nyugaton a Duna és egy kis részen az Igalicsatorna, keleten a Tisza, délen az országhatár határolja. Elsősorban a vízháztartási vizsgálataink során ennek a területnek csak a Duna-völgyi-főcsatornától keletre eső részét vizsgáltuk, felbontva ezt (az 1. ábrán szaggatott vonallal) egy északi l-es és egy déli ll-es területre. A kézirat érkezett: 1988. VI. 8. Major ftí/okl. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) tudományos főmunkatársa, osztályvezető. Néppel Ferenc oki. geográfus-geológus tanár, a VITUKI nyugdíjas geológusa.