Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Csermák Béla-Szalay Miklós: Vízkészlet-gazdálkodás a 80-as években

592 Csermák В. ás Szalay M. megbízhatósági szinten előállítani, majd kihasználtságukat ill. hasznosíthatóságukat vizsgálni (Gilyénné 1984). Az eddigiekben igyekeztünk vázlatosan áttekinteni tározógazdálkodásunk helyzetét, problémáit, - köztük : - nagyon messze vagyunk még attól, hogy tározással legalább részlegesen önállósítani tudjuk vízgazdálkodásunkat, de - általában (vízháztartási adathiány miatt) csak becsülni tudjuk a meglévő tározóink kihasználtságát, ill. kihasználhatóságát. 3. A vízforgalmi vizsgálat elemei A vízháztartási vizsgálatok célja egy tározó esetében a vízforgalom egyes elemeinek meghatározása, különös tekintettel a nem mért, illetve a hasznosítás szempontjából veszteségnek tekinthető vízmennyiségekre. Egy tározó vízforgalmát befolyásoló fontosabb elemekre és valamely kiválasztott időszakra az alábbi mérlegegyenlet írható fel : às, = v

r

h+ v

p- v

U

h- v

R— v

R

f- v

s - v

Sb

a- ^ (,) ahol v

r — a tápláló vízfolyások hozama; v - a táplálás közvetlenül a tározótóra hulló h ^ csapadék révén; v

ü

h - a hasznosításra kivett vízmennyiség; v

r. - az árapasztón elfolyó vízmennyiség; v

r - a fenékürítőn lebocsájtott vízmennyiség; fy

S

t - a szivárgás a tározó töltésén keresztül; v

sb

o - az elszivárgás a tározó medrén keresztül; - a tófelszín párolgása; as, = s,

2~ s

n - a tározott vízmennyiség változása, az időszak végén (í2) és elején (?1) mért tározás különbsége. Az egyenletben pozitív előjellel a bevételi, negatívval a kiadási tételek szerepelnek, az időegységre (év, hónap, esetleg nap) vett víztérfogat mértékegységével. Elvileg, ha az (1) egyenlet jobb oldalán található elemek ismertek, belőlük a tározott víztömeg változása meghatározható. A gyakorlatban azonban a helyzet éppen ellenkező, vagyis a tározásváltozás (amely a tározó vízállásaiból számítható) ismerete ad lehetőséget egy vagy több hiányzó összetevő becslésére. Abban az esetben, ha a tározó alatt észlelő vízhozammérő szelvény adataival is rendelkezünk, egy további egyenlet is felírható : v

r.,= v

r+v

r+v

s

i, (2) ahol - a tározó alatt mért, hasznosítatlanul elfolyó összes víz mennyisége. Általában mért adataink vannak a csapadék, a hasznosított, az árapasztón és a fenékürítőn keresztül eltávozó víz mennyiségére, továbbá a tározó vízállásaira. Ritkábban észlelik a tápláló és elfolyó hozamokat, a töltésszivárgást; szinte sehol a vízfelszín párolgását és technikailag megoldhatatlan a tározó medréből való vízelszökés közvetlen mérése.