Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

582 Szeredi I. és Jeges A. a biztosítást jelentő vasbeton vállszerkezet beépítésével a feszültségértékek csökkenthetők. A kamratalpak vonalazásának finomításával az ott keletkező feszültségértékek is csökkenthetők, továbbá a sarkoknál keletkező feszültségsürűsödések ugyancsak csökkenthetők és a húzófeszültség keletkezése kiküszöbölhető. A vízszintes feszültségek értéke a kamrák közötti kőzetpillérben nulla. Húzás kialakulása csak a függőleges kamrafalak boltozatvállhoz csatlakozó szakaszán és a kamrák főtéjében várható (14. ábra). A húzás, ill. a húzásközeli állapotok kőzethorgonyzást tesznek szükségessé. Számottevő vízszintes feszültségek kialakulása csak a kamrák boltozatának feltámaszkodásánál jelentkeznek és ezek értéke a vasbeton födém beépítésével sem csökken lényegesen. A nyírófeszültségek eloszlása elsődlegesen a sarkok feszültségsűrűsödésére vezethető vissza. A mértékadó nyírásértékek a beton falazat beépítésével és a kitörési határfelület változtatásával lényegesen csökkenthető. Az eredő feszültségek szempontjából a függőleges feszültség a meghatározó, így azok 14. ábra szerinti eloszlása néhány kisebb helyi eltéréstől eltekintve a függőleges feszültség eloszlását követi. A pillérekben keletkező feszültségek értéke az eredő feszültségek alapján sem haladja meg a 11-12 MPa értéket. Összességében a kitörést követően a kamrák környezetében keletkező feszültségek 2-3 MPa értékkel haladják meg a primerfeszültségeket. A kőzetek tömbszilárdsági jellemzői, valamint törési határfeltételek alapján képlékeny állapot kialakulása az üregboltozat feltámaszkodásának közvetlen környezetét kivéve sehol sem tételezhető fel. A boltozatván erőátadási területén a vonalazás optimálásával egyidejűleg vizsgálni kell, hogy melyik anyag alkalmazása nyújtja a legnagyobb biztonságot és a kőzetszilárdítás hogyan hat a feszültségek alakulására. A kőzet saját tömegéből származó primer feszültségekhez tartozó alakváltozások és a kitörést követő alakváltozások jellegét a 15. ábrán hasonlítjuk össze. 15. ábra. A föld alatti kamrák térségének jellemző alakváltozásai Рис. 15. Характерные деформации в зоне подземных камер Fig. 15. Characteristic deformations around underground chambers Bild. 15. Charakteristische Deformationen des Bereiches der unterirdischen Kammern 3.4. A szeizmikus terhelésből származó feszültségek és alakváltozások A szakirodalomban utalást sem találtunk arra, hogy a föld alatti erőmüvek kamrái földrengés hatására valahol is jelentősebb mértékben sérültek volna. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik a méretezés biztonsága és kőzetek viselkedése dinamikus terhelések esetén. Ennek ellenére a létesítmény biztonsága érdekében a kamrarendszer szeizmikus modellezését elengedhetetlennek tartottuk.