Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

578 Szeredi I. és Jeges A. 10. ábra. Földrengés okozta függőleges gyorsulások eloszlása Рис. 10. Эпюра вертикальных напряжений под влиянием землетрясения Fig. 10. Distribution of vertical accelerations due to earth motion Bild. 10. Verteilung der infolge Erdbeben entstehenden maximalen vertikalen Beschleunigungen Legnagyobb kitérés SB mm VK. 880432 11. ábra. A számítási hálózat földrengés okozta legnagyobb alakváltozása Рис. 11. максимальная деформация сетки расчета под влиянием землетрясения Fig. 11. Largest deformation in the network due to earth motion Bild. 11. Die durch erdbeben verursachte größte Deformation des Berechnungsnetzes hogy a legnagyobb gyorsulások a gátkoronán jelentkeznek (10. ábra). A számítási hálózat csomópontjainak és a gátkorona perempontjainak gyorsulásvektorai is ezt igazolják. A koronán a relatív gyorsulás eredője 2,65 m/s

2, vízszintes összetevője 2,47 m/s

2, függőleges összetevője 1,03 m/s

2. A legnagyobb alakváltozás értéke 56 mm (11. ábra). A szakirodalomban fellelhető földrengés észlelések, robbantásos kísérletek eredményeit (Ljather-Jakovlev 1976), valamint a gát szeizmikus vizsgálatának gyorsulásértékeit a 12. ábra hasonlítja össze a gáttalpon átadódó és a gátkoronán keletkező legnagyobb gyorsulások nagysága alapján. A gátkoronán számított legnagyobb gyorsulások aránya megegyezik a gyakorlatban észleltekkel. A feszültségeloszlások és alakváltozások alapján a föld és kőgátak leggyakoribb sérülési formáinak ellenőrzése látszik indokoltnak. Ezek a következők: - a rézsűk megcsúszása, gyakran a víz felőli oldalon, - a gát hossztengelyével párhuzamos repedések keletkezése, - a gátkorona lesüllyedése.