Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében
A végelemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében 575 A vízszintes feszültség eloszlása is a kőzetfelszínből következik. A töltési és bevágási munka határa a vízszintes feszültségeloszlást kis mértékben megváltoztatja. A feszültségek kb. 50 m mélységben 0,25-0,29 MPa nagyságúak. A nyírófeszültségek eloszlását (5. ábra) elsődlegesen a töltésépítést megelőző sziklamunka és a töltés-bevágási munka határa szabja meg. Az eloszláskép a tendenciákat rendkívül érzékenyen jelzi a rézsűlábaknál kialakuló feszültségsürűsödésekkel, de ugyanakkor az ott keletkező nyírófeszültségek (0,01-0,02 MPa nagysága elhanyagolható). Az eredő feszültségek és az alakváltozások eloszlása szempontjából a függőleges feszültségösszetevő a meghatározó. Összességében az építést megelőző feszültségek a kőzetanyagok teherbírásához viszonyítva jelentéktelenek. A saját tömeg hatása a modellen belül 1,18 cm kezdeti deformációval jellemezhető a gáttalpon. 2.3. A gáttest saját tömegéből keletkező feszültségek és alakváltozások A gát test megépítését к övetően jelentkező feszültségek függőleges összetevői a gáttest körvonalait követik, míg a vízszintes és nyírófeszültségeket a gáttest körvonalainak töréspontjai befolyásolják. A függőleges feszültségösszetevők értéke a meghatározó, így az eredő feszültségek eloszlása is azt követi (6. ábra). A gáttest saját tömegéből származó feszültségek legnagyobb értéke a gáttalpon 0,6-0,7 MPa. A modellhatáron jelentkező legnagyobb feszültségek 1,5-1,7 MPa értéke is messze elmarad a kőzetek teherbírásától. Az eredő feszültségek a 6. ábra szerinti eloszlása a mentett oldali rézsüvei párhuzamos feszültségeloszlást mutat, ami a felszínközeli réteg állékonyságának ellenőrzését teszi szükségessé. 6. ábra. A yátlest és -talp feszültségei és alakváltozásai a töltés tömegének hatására Рис. 6. Эпюры напряжений и деформации дамбы и основании под влиянием массы дамбы Fig. 6. Stresses and deformations of the dike-body and at the foot of the dike initiated by the dike's mass Bild. 6. Spanmingen und Deformationen im Dammkörper und an der Dammsohle infolge der Dammasse