Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

A végelemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében 569 A föld alatti kamrák biztosításának méretezésénél az üregrendszer környezetének összetett feszültségei és alakváltozási állapota részleges vizsgálatokat tesz szükségessé. A környezetvédelmi aggályok és a biztonsági igények, a kamrarendszer földrengésállóságának ellenőrzését is szükségessé tették. A modellezés jelenlegi szakasza elsősorban a további kutatások irányát szabja meg. A méretezést a geológiai, kőzetmechanikai és technológiai adatok növekvő mennyisége alapján több lépésben lehet és kell elvégezni. A bemutatott számítások első közelítésként a keletkező feszültségek nagyságrendjének meghatározását tűzték ki célul. A számítások a Számítástechnikai - Alkalmazási Vállalat (SZÁMALK) számítógépén, az ASKA programrendszer felhasználásával készültek. A kőzetek terheléseinek elemzése a terhelhetőségük szempontjából a Mecseki Ércbányászati Vállalat komplex kőzetmechanikai vizsgálatai alapján volt elvégezhető (Laczkó-BarátiSzabó 1987). 1.2. A felső tározó térségének kőzetjellemzői Az energetikai és gazdasági értékelések alapján a villamosenergia-rendszer igényeinek kielégítése szempontjából a felső tározó nagysága a létesítmény értékét és üzemét elsődlegesen meghatározó tényező. Létesítésére alkalmas terület a Keserűs-hegy platója (Szeredi 1988), amelyet az északi és keleti peremen közel 45°-os lejtők határolnak. Töltési és bevágási munkával itt alakítható ki a tározó. A töltés jellemző keresztszelvényét az /. ábra mutatja. 1. ábra. A felső tározó gátjának jellemző keresztszelvénye Рис. 1. Характерное поперечное сечение дамбы обвалования верхнего водохранилища Fig. 1. Characteristic cross-section of the upper reservoir's dike Bild I. Musterquerschnilt des Staudammes des oberen Speichers A Keserűs-hegy platóját és lejtőit átlagosan 0,5-1,5 m vastag andezittörmelékes agyag borítja, a völgyfőkben és a vetőzónák környékén ez a vastagság eléri az 5-10 m-t. Ez alatt andezites összetételű agglomerátum és tufa közel vízszintes rétegei települnek, melyek közé andezitpadok ékelődnek. A Keserűs-hegy délnyugati lejtőjén sugarasan tagoló völgyek jelzik a töréses szerkezetet. A geofizikai kutatások, mérnökgeofizikai szondázások, valamint a morfológiai jellemzők elemzése alapján a platót a térség elsődleges északnyugat-délkeleti irányú törésrendszerének elemei határolják és a térség másodlagos törésrendszerébe illeszkedő északkelet-délnyugat irányú, 80-85° dőlésű törések tagolják. A kőzetek néhány mechanikai jellemzőjét a 2. ábra mutatja. A terület hidrogeológiájáról teljeskörü adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a kutatások behatolási mélysége