Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
4. füzet - Laczay István: A folyamszabályozás és az ipari kotrás hatása a Nagymaros-Budapest közötti Duna-szakasz mederviszonyaira
562 Laczay István A Dunán a szemeloszlási görbék egy része a 0,1-1,0 mm közötti homoktartományban sűrűsödik és így egy jellegzetes „egyensúlyi" görbét határoz meg. „Másodlagos", de szintén egyensúlyi tömörülés látszik a kavicstartományban az 1-40 mm között. Sem az iszapos homok, sem a durvakavics tartományban nincs ilyen kifejezett sűrűsödés. A legfinomabb minták, a 0,01-0,03 mm körüli közepes szemátmérőkkel, a partok anyagát jelölik. A Szentendrei-Dunán a szemeloszlási görbék a 0,01-0,1 mm szemátmérő között határozott sűrűsödést mutatnak, egyensúlyi görbe jelenik meg. Ez az anyag a mederben, mederrézsűn rakódott le (jutott egyensúlyba), és a Duna partanyag mintáinál jellegzetesen durvább. Inflexiós sűrűsödés van (a Dunához hasonlóan) 1-40 mm között. Jól kirajzolódik a durvakavics minták csíkja is. A 240 szemeloszlási görbe összerajzolása igazolja, hogy ha a helyi feliszapolódást jelző finomabb tartományt le is választjuk, a szakasz (ok) mederanyagát (hordalékát) nem lehet egyetlen szemeloszlással, még kevésbé szemátmérővel jellemezni. A meder a homok-, más helyen a kavicstartományban is egyensúlyban lehet. A part menti zátonyok, feltöltődések az iszapos homok tartományban stabilizálódhatnak. A partiszűréssel való kapcsolat szempontjából három jellemző mederállapotot egyértelműen ki lehet jelölni : - A part menti sávok, zátonyok finom, átmeneti egyensúlyba jutott anyaga, - Átmeneti mederegyensúlyra utaló szemeloszlás, a homok tartományban igen határozott, a kavicsban elmosódottabb alakkal, - „Páncélozott" meder a durvakavics tartományban (az ú.n. szelektív erózió hatására). A (volt) kotrási sávokban a második és a harmadik mederállapot egyaránt előfordul. A jellemző szemeloszlást csak a hely (és az átrendeződés miatt a kotrás időpontja!) ismeretében, vagy elvi változatként lehet értelmezni. Felmerül az a kérdés is, hogy a mederanyag szemösszetétele a hossz mentén miként változik. A V.O. szelvényekben vett 7-7 minta átlagos d g szemátmérőjét az 5. ábra mutatja. A Szentendrei-Duna szelvényeit is a dunai fkm-szelvényezésre vetítettük, így a szelvények függélyesében négy adat van együtt. 5. ábra. Az átlagos szemátmérő ( d t) hossz menti változása Рис. 5. Изменение среднего диаметра частиц d g вдоль реки Fig. 5. Longitudinal fluctuation of the mean grain-diameter ( d g) Bild. 5. Längenmäßige Veränderung des durchschnittlichen Korndurchmessers d g
