Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Laczay István: A folyamszabályozás és az ipari kotrás hatása a Nagymaros-Budapest közötti Duna-szakasz mederviszonyaira

560 Laczay István Mederanyag sülyszerinti közepes szemátmérője IV. táblázat Közepes szemátmérő (dátlaga Szakasz Mintavétel ideje 1 2 3 4 5 6 7 átlag Szakasz Mintavétel ideje szelvény sáv átlag mm Duna (NagymarosBudapest) Duna (BudapestTass) SzentendreiDuna 1969 1987 A A 1969 4,20 6,82 + 2,62 -1,92 8,53 7,89 8,75 + 0,86 + 3,13 10,78 13,54 14,43 + 0,89 -0,75 18,63 7,96 10,14 + 2,18 + 5,74 18,02 9,33 11,10 + 1,77 + 2,68 16,26 5,99 13,35 + 7,36 +1,66 12,04 8,18 2,58 -5,60 -3,00 10,41 8.16 9,60 + 1,44 + 2,02 13,52 Duna (NagymarosBudapest) Duna (BudapestTass) SzentendreiDuna 1987 A 5,47 -3,06 16,12 + 5,34 12,87 -5,76 20,17 + 2,15 16,14 -0,25 10,65 -1,39 3,26 -7,15 12,10 - 1,42 Érdemes összehasonlítani a Duna Nagymaros-Budapest és Budapest-Tass közötti szakaszán 25 szelvényben 1970-ben és 1986-ban ugyancsak 7-7 pontban vett mederanyag-minták (Laczay 1987) átlagolt közepes szemcseátmérőjének változását. A közepes szemcseátmérő a hét „sávban", illetve az összes minta átlagában Budapest alatt és fölött teljesen hasonló módon változott. Az átlagosan 2,03, illetve 1,44 mm szemcsenövekedés igazolja, hogy a mederben általános finomodás nem történt. A part menti területek finomodása egyértelmű, még akkor is, ha ezt Budapest fölött a bal parti adatok nem mutatják. Az eredményekkel összhangban korábbi tapasztalatok is igazolják, hogy a mederanyag Budapest alatt hosszabb szakaszon valóban durvább, mint feljebb. 4.2. A szemeloszlási görbék változása A meder változékonyságát, átrendeződését, a kanyarok domború oldalán, a sarkantyú mezőkben, a mederanyag finomodását, a szemeloszlási görbék változása szemléletesen követi és nagyon jól jellemzi ( VITUKI 1988). Az azonos helyről vett mederanyag-minták szemcseösszetételének 1969-87 közötti változását V.O. szelvényenként grafikusan (4. ábra) ábrázoltuk (VITUKI 1988). Egyes V.O. szelvények egyes függélyeiben az 1969-ben, illetve 1987-ben vett mederanyagminták alapján meghatározott szemeloszlási görbék (görbe-párok) jelentős változást mutatnak. A változást akkor ítéltük jelentősnek, ha a mederanyag méretei egy nagyságrenddel módosultak, vagy ha kavics helyett homokot (homokos iszapot) találtunk és viszont. Ilymódon a 4. ábrán V.O. szelvényeként 2-5 görbepárt lehetett megrajzolni. A változás irányát nyíl jelzi.