Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Józsa Ildikó-Stelczer Károly: A görgetett hordalékhozam számítása
52 Józsa I.-Stelczer К. A vegyes szemösszetételű görgetett hordalék mozgás szempontjából mértékadó szemnagyságaként (d 8 0) természetbeni (Stelczer 1966) és laboratóriumi (Rákóczi 1975) mérések alapján a szemelosztási görbe 80%-ához tartozó szemcsenagyságot fogadtuk el (Stelczer 1980.) Vagyis a görgetett hordalék tömegáramának meghatározása érdekében a keresztszelvény minden mérési függélyben minden mérés alkalmával meg kellene határozni a görgetett hordalék szemeloszlási görbéjét, melyből a d 8 0 már egyszerűen leolvasható. Gazdaságossági megfontolásokból a kisebb folyószélességnél (B< 200 m) minden második, esetleg harmadik függélyben, széles folyók esetén (£>200 m) minden negyedik függélyben ajánlott a szemeloszlási görbe meghatározása. A görgetett hordalék a mederfenéken mozog, igy a görgetett hordalék és a mederfenék anyaga között egészen közvetlen kapcsolat van : amikor a görgetett hordalék nyugalmi helyzetben van, tehát nem mozog, tulajdonképpen az a mederanyag, nagy fenéksebességek esetén pedig a mederanyag a görgetett hordalék jelentős erózióbázisa. A meder anyagának állapota számottevően befolyásolja a görgetett hordalék mozgását, de sajnos a görgetett hordalék mozgását befolyásoló tényezők közül éppen a görgetett hordalék és a meder anyagának kapcsolata a legkevésbé tisztázott. Természetbeni mérések eredményei (Stelczer 1966) alapján, alluviális medrek esetében a görgetett hordalék és a mederanyag igen bonyolult kapcsolatát, a gyakorlati lehetőségek figyelembevételével, két, egymástól jól megkülönböztethető állapotra egyszerűsítettük le: - amikor a mederanyag ugyanakkora vagy közelítően ugyanakkora kritikus vízsebességnél indul meg, mint a görgetett hordalék. Ebben az esetben a vízsebesség növekedésével a felülről jövő görgetett hordalékkal együtt a mederanyag is, esetleg nagyobb vastagságban képes elmozdulni és a mozgásban részt venni. Ezt az esetet „puha mederanyag" állapotnak nevezzük. Megfigyeléseink szerint ez az állapot a feltöltődő és a mélyülő folyószakaszokra jellemző ; - amikor a mederanyag egyáltalán nem vesz részt a mozgásban vagy csak a görgetett hordalékot megindító vízsebességnél lényegesen nagyobb vízsebességeknél indul meg. Ezt az esetet „kemény mederanyag" állapotnak nevezzük. Jellemzője, hogy a felülről érkező görgetett hordalékszemek egy, legfeljebb két rétegben mozognak és mozgásuk könnyen nyomon követhető. A kétféle mederanyag állapot között különbséget legjobban a görgetett hordalék haladási sebessége (virtuális haladási sebesség, t> h v) mutatja ki. „Puha" mederanyag esetén a vastag rétegben mozgó hordalékszemek haladási sebessége lényegesen (egyes méréseink szerint nyolcszor) kisebb volt, mint a „kemény" mederanyagon „önállóan" mozgó hordalékszemeké (Stelczer 1980a). Lehetséges, hogy egy-egy keresztszelvényen belül a mederállapot esetleg többször is változik. A görgetett hordalék térfogatáramának meghatározására felállított (1) összefüggés csak hidraulikailag érdes mederfenék mellett érvényes (Stelczer 1980a). A hidraulikailag érdes mederfenék azt jelenti, hogy az (1) összefüggés csak nagyobb szemcséjű (d s o>0,005 m) görgetett hordalék esetén alkalmazható. A hidraulikailag érdes mederfenék megállapítására a 2.4. Egyéb jellemzők (5) összefüggést ajánljuk. A lamináris határréteg (<5') vastagsága a (6)
