Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Mantuano Jenő-Papp Ferenc: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellenőrző- és megfigyelőrendszere

516 Mantuano J. és Papp F. A téma 1986. decemberében a vízlépcsőrendszer kutatási tervének tárgyalása keretében került a Tudománypolitikai Bizottság elé. Az előterjesztés feltárta az 1986-95 közötti időszak kutatási tervének, az észlelőrendszernek valamint a megvalósítás folyamatának összefüggéseit (L ábra) (Az idegen „monitoring" helyett ez az előterjesztés már „észlelő" vagy „mérő-megfigyeiőrendszer"-t használt.) Rögzítette, hogy az észlelőrendszer tényleges megvalósítása a beruházás része, a kutatásnak az a feladata, hogy kialakítsa annak feltételrendszerét. Számos kutatóintézet közreműködésével még 1986. decemberében elkészült a kialakítás feltételrendszerének tanulmánya „Komplex dinamikus állapotrögzítés" címmel (VÍZITERV 1986b) és megkezdődött a meglevő észlelőhálózat és a korábbi tervek alapján folyamtosan épülő üzemviteli ellenőrzőrendszer bővítésének kiviteli tervezése és kivitelezése. 1. Rendszerek és adataik Az ellenőrző- és megfigyelőrendszer - a létesítmények üzemviteléhez szükséges adatok biztosítását és - a környezeti hatások nyomonkövetését együtt kívánja megoldani. Ezáltal azt is jelzi, hogy a környezeti hatások értékelésének eredményeit fel fogja használni az üzemvitel kialakítása során és így a maga teljességében értelmezett emberi környezet fejlesztését kívánja szolgálni. Az ellenőrző- és megfigyelőrendszer kettős céljából következik, hogy a mért adatok és jelenségek is két csoportba sorolhatók. Az üzemirányításhoz, üzemvitelhez s ezen belül a létesítmények ellenőrzéséhez és karbantartásához szükséges adatokat az ún. mérő- és megfigyelőrendszer (MMR) szolgáltatja. Ezt a közös beruházás részeként Csehszlovákia és Magyarország együtt valósítja meg. A környezeti hatásvizsgálat során természetesen felhasználhatók az előbbi rendszer adatai, de kiegészítendők az ún. területi megfigyelőrendszer (TMR) észlelési eredményeivel. Ez a rendszer mindkét oldalon a meglévő nemzeti mérőhálózat bővítésével nemzeti beruházásként épül. A két részrendszer legfontosabb elemeit és kapcsolatát vázoltuk a 2. ábrán. A mérő- és megfigyelőrendszer tehát elsősorban a vízlépcsőrendszer létesítményének üzemvitelét szolgálja, azok biztonságát, hatékonyságát ellenőrzi és a felszíni vizekre vonatkozó adatokat gyűjti, értékeli, bizonyos határértékek elérése esetén a főművek üzemét befolyásolja, korlátozza. Biztosítania kell - a megvalósult létesítmények biztonsági ellenőrzését, - az energetikai, hajózási, vízgazdálkodási és ökológiai szempontból optimális üzemvitelhez szükséges adatokat. A mérő- és megfigyelő berendezések adatokat szolgáltatnak az üzembehelyezés előtti állapot egyes jelenségeinek rögzítéséhez is, hogy a változások meghatározhatók és értékelhetők legyenek. A mérések és megfigyelések köre kiterjed a Dunára vonatkozó - hidrológiai és meteorológiai előrejelzésekre, - napi hidrometeorológiai, hidrológiai és hidraulikai jelenségekre, - hajózási, vízgazdálkodási és ökológiai adatokra. A védelmi létesítményekre és a mellékvízfolyásokra vonatkozóan rögzítenie kell - a hidrológiai és meteorológiai előrejelzéseket és adatokat, - a felszíni vizek vízállás-vízhozam adatait,