Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Mantuano Jenő-Papp Ferenc: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellenőrző- és megfigyelőrendszere

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi. 4. füzet A DUNAI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ELLENŐRZŐ- ÉS MEGFIGYELŐRENDSZERE DR. MANTUANO JENŐ és PAPP FERENC Vízügyi szakmai körökben régóta élő téma a folyami vízlépcsők környezeti hatásainak elemzése. A hazai közvélemény érdeklődésének első látványos jele a Kiskörei-tározó mentén levő területek talajvíz állapotáról az 1977. évi rendkívüli belvízhelyzet kapcsán kirobbant vita volt. A dunai vízlépcsőrendszer várható környezeti hatásairól érdemi vita sajnos nem alakulhatott ki. A különböző környezetvédő csoportok kinyilatkoztatásai és a műszakilag megalapozott szakmai vélemények elkerülték egymást. Egyetlen megoldás kínálkozott: egy részletes ellenőrző- és megfigyelőrendszer kiépítése, melynek segítségével a tényleges hatások folyamatosan figyelemmel kísérhetők. A dunai vízlépcsőrendszer 1950 óta folyó tervezési feladatai között kezdettől fogva szerepelt egy olyan mérő-megfigyelő hálózat kiépítése, mely a folyamatos üzemvitelhez szolgáltat adatokat és a létesítmények állapotát ellenőrzi. A csehszlovák társintézményekkel együtt készített közös egyezményes terv ezt a feladatot a közös beruházás részeként kezelte és dolgozta ki. Lényeges szemléleti változást hozott az 1985-ben elkészült környezeti hatástanulmány (VÍZITERV 1986a) mely feltárta a tervezett vízlépcsőrendszernek a környezet minden alrendszerére - természeti, mesterséges, társadalmi-gazdasági, politikai - vonatkozóan várható hatásait - és javasolta az előbbi mérő-megfigyelő hálózat mellett egy ún. „környezeti monitoring rendszer" kialakítását. Ennek lényege, hogy „lehetővé teszi a jelenségek rendszeres észlelését, a változások felfedését, időbeni és hely szerinti alakulását, a jelenségek további változásának előrebecslését és az esetleg szükségessé váló beavatkozások megtervezését". A hatástanulmány megállapításai széles körben megvitatásra kerültek, s a környezeti megfigyelőrendszer kiépítésére vonatkozó javaslat egyértelmű helyeslésre talált. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács 4/1985. (VII. 12.) sz. határozata „szükségesnek tartja, hogy a környezeti érdekű megfigyelések és vizsgálatok tovább folytatódjanak, amelyekhez a környezeti megfigyelő rendszert a vízlépcsőrendszer üzembelépése előtt legalább 3 évvel meg kell valósítani és gondoskodni kell annak folyamatos üzemeltetéséről." Ezt az igényt emelte minisztertanácsi határozattá a 3238/1985. (VIII. 15.) sz. rendelet, mely a megfigyelő rendszer teljes kiépítésének határidejét 1990. 6. 30-ában jelölte meg. A kézirat érkezett: 1988. V. 9. Dr. Mantuano Jenő oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV, Budapest) létesítményi főmérnöke. Papp Ferenc oki. mérnök, a VÍZITERV vezérigazgató-helyettese.