Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya

508 Nagy L. és Reményi P. szik. Ezen kívül 10 km

2-t meghaladó terület válik védetté, s hasonló nagyságú területen szűnik meg a fakadóvíz veszélye. A kapcsolódó vízrendezési munkák során - melynek főművei a BNV keretében zömmel megépülnek - 200 km

2 terület szabályozhatóvá válik. A térségi melioráció végrehajtásához a beruházás során kiépülő szivattyútelepek és csatornák megteremtik a kiteljesedés alapjait. A Szigetközben a kistérségi regionális vízmű főművei ugyancsak a BNV kapcsán épülnek meg. A vízbázisok védelméről - a Szigetközben, Komárom, Esztergom, Dömös térségében - a beruházás keretében gondoskodnak. A visegrád-dömös-dobogókő vízmű is e munkálatok terhére bővül. Csatornázás-szennyvíztisztítás terén a beruházás részeként épül meg a nagymarosi főgyűjtő, amely a térség szennyvizeinek a váci szennyvíztisztítóhoz történő eljuttatását biztosítja. Lehetőséget ad közben Visegrád, Dömös, Kismaros, Nógrádverőce szennyvizének rákötésére. A BNV építésével egyidejűleg, de más forrásból valósul meg a győri, a komáromi, az esztergomi, a dorogi és tatabányai szennyvíztisztító, amelyek megépítése a BNV nélkül is a Duna egyre fokozódó szennyezettsége miatt, elengedhetetlenül szükséges volt. A hatástanulmány feltárta azokat a közvetlen lehetőségeket, amelyek - megfelelő hasznosítással - a térség eltartóképességének szerény mértékű növeléséhez hozzájárulhatnak. Ez az üdülést-idegenforgalmat szolgáló népesség arányának növekedésében jelentkezik. Nem tárt fel olyan tényezőt, ami az eltartóképességet csökkentené. A térségben - a BNV megvalósításától függetlenül is várható természeti, társadalmi és gazdasági változások jelentős hatást gyakorolhatnak az új környezeti állapotra. Az általuk gerjesztett további hatások jelen tanulmányban még csak nem is prognosztizálhatók. így az érintett térség komplex környezeti hatásváltozásainak bizonyos hányada a vízlépcsőrendyer üzemeltetése során válik minősíthetővé, mérhetővé. A szabályozott vízviszonyok, a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlődése gazdasági növekedést elősegítő tényező. A szabályozott vízrendszerek menti területek fejlettsége az átlagosnál magasabb, így a termelő erők fejlődésének is új lehetőségei nyílnak meg. Konkrét hazai példa a korábban szinte elhagyatott Közép-Tisza-szakasz érzékelhető fejlődése a Kiskörei-vízlépcső megvalósítása óta eltelt másfél évtizedben. Nagyobb létesítmények tervezésével és társadalmi megítélésével kiterjedtebben az utóbbi években foglalkoznak. A műszak kritériumok a legtöbb esetben statikusak - időben nem, vagy csak kismértékben változnak - addig a gazdasági, de főképpen a társadalmi környezet, az ebből bekövetkező elsőbbségi sorrend dinamikus, időben és térben változó. Ez a tény megköveteli a műszaki tervezéstől is azt a nyitottságot, amely képes figyelembe venni egy 5-10 esetleg 15 évvel későbbi gazdasági, illetve társadalmi helyzetet. Tudomásul kell venni azt is, hogy bár egy nagyberuházás távlatilag talán minden állampolgár életében hoz valami változást, ezért is össztársadalmi érdek, mégis rövid távon azok életét, körülményeit befolyásolja - sok esetben megváltoztatja - akit a beruházás megvalósításának területén élnek, dolgoznak, üdülnek vagy pihennek. Ennek következtében figyelembe kell venni a tervezés során, hogy már első megközelítésben is két érdekellentét jelenik meg: az egyik az időben (távlati és rövidtávú), a másik pedig területileg, a helyi társadalom és az össztársadalmi érdek ellentéte. Ezek az érdekellentétek objektív módon jelentkeznek. Mindenki számára hasznos - és távlatilag kevesebb összeütközéssel is jár - ha ezeket az érdekeket minél jobban feltárjuk és intézményes keretekben ütköztetjük.