Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Józsa Ildikó-Stelczer Károly: A görgetett hordalékhozam számítása

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 1. füzet A GÖRGETETT HORDALÉK TÖMEGÁRAMA JÓZSA ILDIKÓ és DR. STELCZER KÁROLY A görgetett hordalék tömegáramának (hozamának) meghatározása különösen bonyolult feladat, pedig ismerete számos gyakorlati feladat megoldásához szükséges. A görgetett hordalék tömegáram meghatározásának legnagyobb nehézségét az okozza, hogy a természetben közvetlenül - a jelenlegi mérőeszközök tökéletlensége miatt megbízhatóan nem mérhető. A természetbeni mérések eredményei tehát megbízhatatlanok, a közvetlen mérések alapján felállított empirikus képletek megbízhatósága is kétséges, illetve az elméletileg felállított vagy laboratóriumi kísérletek adataira támaszkodó összefüggések természetbeni ellenőrzése sem lehetséges (Stelczer 1980a). A görgetett hordalék tömegáramát - a tökéletes mérőműszer, illetve mérőberendezés feltalálásáig - közvetetten, számítással célszerű meghatározni. A görgetett hordalék tömegáramának közvetett meghatározására felállított összefüggéseket Shulits és Hill (1968) rendszerezte, értékelte és alkalmassá tette számítógépi feldolgozásra. A Shulits és Hill által bemutatott és általában a világirodalomban megjelent összefüggések együttes fő jellemzője, hogy a számításhoz nem a görgetett hordalék tényleges mozgását, hanem elsősorban a vízfolyás hidraulikai és morfológiai egyes paramétereit veszik figyelembe, sok esetben olyanokat, mint a szelvény középsebesség vagy a függély középsebesség ill. a hordalékmozgató erő („súrlódási erő"), melyek alkalmatlanok a görgetett hordalék mozgásának jellemzésére (Stelczer 1980a). A görgetett hordalék tömegáramának közvetett meghatározása érdekében a folyó keresztszelvényében a nedvesített kerület minden egyes pontján ismerni kell a görgetett hordalék haladási sebességét és ennek ismeretében a víz térfogatáramának (vízhozam) számításához hasonló összefüggés segítségével a görgetett hordalék térfogata illetve tömegárama számítható. A görgetett hordalék haladási sebességének meghatározására vonatkozó kutatások száma kevés, holott Einstein már 1937-ben felállította a virtuális haladási sebességet (vagy ahogyan ő nevezte „utazási sebességet") leíró matematika-fizikai modellt. Einstein után csak jóval később, 1964-ben Hűbbel és Sayre, majd 1968-ban Roszinszkij végzett e területen kutatásokat. A kézirat érkezett: 1987. okt. 3. Józsa Ildikó oki. építőmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUK.I, Budapest) tudományos munkatársa. Dr. Stelczer Károly oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a VITUK.I ny. főigazgató-helyettese.