Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Breinich Miklós: Magyar-csehszlovák együttműködés a Duna közösérdekű szakaszán

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi. 4. füzet MAGYAR-CSEHSZLOVÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS A DUNA KÖZÖSÉRDEKÜ SZAKASZÁN DR. BREINICH MIKLÓS Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete szükségessé teszi, hogy vízügyi feladatainkat a szomszédos országokkal összehangoltan, együttesen kialakított elvek szerint oldjuk meg. A közös vízgyűjtőn minden vízügyi munka, az árvizek elleni védekezés, a folyók szabályozása, a vizek hasznosítása, a vízminőség védelme, csak egymás érdekeinek figyelembevételével hajtható végre. A vízügyi kérdéseket valamennyi szomszédos országgal kétoldalú államközi egyezmény szabályozza. Senki nem végezhet olyan egyoldalú beavatkozást a határvizeken, illetve a közös vízgyűjtőn, amellyel a másik országnak kárt okozna. A Dunán a határvízi együttműködés a húszas évek elején kezdődött, amikor még a magyar és a csehszlovák fél vízügyi szervei külön egyezmény nélkül végezték a nemzetközi hajózás érdekében szükséges fenntartási és folyószabályozási munkákat. Az első magyar-csehszlovák vízügyi egyezményt a Duna és a Tisza közös határszakaszán felmerülő műszaki-gazdasági és pénzügyi kérdésekről 1937-ben kötötték. Természetesen a bővülő együttműködés igényeit ez nem elégítette ki, ezért 1954-ben új egyezményt kötöttek. Ez valamennyi határ menti vízfolyásra kiterjedően szabályozta a vizek kártételeinek elhárítására vonatkozó együttműködést. A későbbiek során az árvízvédelem és a folyószabályozás közös feladatai mellett egyre inkább előtérbe került a vizek hasznosítása és minőségének védelme, amely már nem szorítkozhatott csak magára a határvizekre, hanem a vízgyűjtőre is kiterjedő szélesebb körű együttműködést igényelt. A két ország kormánya 1976-ban új egyezményt kötött, amely kiterjedt a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, hasznosítására és kártételeinek elhárítására. A korszerű egyezmény teljeskörüen szabályozza a tervezés, az építés, az üzemelés feladatait és a műszaki, gazdasági, szervezeti kérdéseket. Kiterjed többek között a vámkérdésekre, szabályozza a különleges határátlépéseket és a másik állam területén végzendő munkák rendjét. Lehetővé teszi, hogy a területi vízügyi szervek a vízgazdálkodási feladatokat egymás érdekeire tekintettel a leghatékonyabban oldják meg. Az egyezmény végrehajtásából és a vízügyi szervek együttműködéséből adódó konkrét feladatokat egy Közös Határvízi Bizottság (korábban Közös Műszaki Bizottság) irányítja és ellenőrzi. A Bizottságot amely üléseit évenként felváltva tartja hol Magyarországon, hol Csehszlovákiában - a kormányok által kinevezett egy-egy meghatalmazott vezeti. Munkájukat a különböző szakmai kérdések szerint szervezett albizottA kézirat érkezett: 1988. IX. 23. Dr. Breinich Miklós oki. mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal ny. elnökhelyettese.