Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 3. füzet AZ AGROHIDROPOTENCIAL ÉS AZ ASZÁLYT BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA CSEPREGI TIBOR és HERK.Ó DEZSŐ Az agrohidropotenciál (AHP) kutatások előrehaladtával (Petrasovits 1984), a számítási adatbázis növekedése révén, mód és lehetőség kínálkozott arra, hogy feltárjuk az AHP és az aszályt befolyásoló néhány lényeges környezeti paraméter matematikai összefüggését. A számítások eredményétől azt vártuk, hogy a jellemző AHP értékeket ki tudjuk fejezni más, a vízháztartás-vizsgálatok hagyományos paramétereivel, például a diszponíbilis víztartóképesség (DV) százalék értékével. Továbbá információt nyerjünk arról, hogy miként változik az AHP bizonyos mennyiségű csapadék, átlaghőmérséklet és napsütéses óraszámváltozás hatására. Számításainkhoz a Tanszék operatív öntözésirányítás adatbázisát használtuk fel. A rendelkezésünkre álló számítógépes program korrelációszámítást végez két általunk kiválasztott adatsor között. Az összetartozó értékpárokat grafikusan ábrázolja és kiszámolja öt regresszió típus és a közelítő görbe paramétereit. Ekkor a program lehetőséget ad arra, hogy az általunk legjobbnak ítélt regresszió típust kiválasszuk és a továbbiakban ezzel dolgozzunk. A kiválasztott görbe vagy görbék megjelennek a képernyőn, amelyen ellenőrizhetjük választásunk és feltételezésünk helyességét. A program a görbe illesztését a ponthalmazra a legkisebb négyzetek elve alapján végzi. Az agrohidropotenciál és az aszályt befolyásoló környezeti tényezők közötti kapcsolat meghatározása során az alábbiakat vettük figyelembe: a görbe minél szorosabban illeszkedjen a ponthalmazra, azaz a korrelációs index 1 körüli érték legyen, a közelítő görbe fizikailag megfeleljen a vizsgált jelenségnek. A program tisztán matematikai megfontolásokat vesz figyelembe, tehát a mi dolgunk, hogy a megfelelő kapcsolattípust kiválasszuk és utána megállapítsuk, hogy a kapott görbe mely zárt intervallumokra értelmezhető. A számítások eredménye tartalmazza az összetartozó értékpárok ponthalmazát és a ráilleszthető görbét. Ezen túlmenően megadja az illeszkedés szorosságát jellemző korrelációs együtthatót és a közelítő görbe paramétereit. A kézirat érkezett: 1988. II. 11. Csepregi Tibor oki. agrármérnök, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének egyetemi tanársegéde. Herkó Dezső oki. vízépítő mérnök a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének tanszéki mérnöke. Az Agronómiai Kutatások Nemzetközi Központja (CIRAD, Párizs) és a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke, valamint az MTA MF.M Üzemi Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága közreműködésével Gödöllőn 1987. XII. 7-8-án megrendezett francia-magyar aszályszemináriumon elhangzott előadás alapján.