Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Szigyártó Zoltán: Jellemző belvízöblözetek a síkvidéki vízrendezés szolgálatában

Jellemző belvizöblözetek a síkvidéki vízrendezés szolgálatában 435 a szokványos regisztrálóval kiegészített léghömérséklet mérés, úgy ennek alapján már jó közelítéssel kijelölhető az az időszak, amelyen belül két-két mérés között hóolvadásra lehet számítani. A jellemző belvízöblözetekben az összegyülekezési folyamat jellemzése nem cél, hanem csupán eszköz. Eszköz arra, hogy ezen ismeretekre támaszkodva következtetni lehessen a vízgyűjtőterületen bekövetkezett változások hatására. A vízgyűjtőterületen módosulhat : - a talaj nedvességviszonyainak alakulása, - az esetleges talajfagy mértéke, - a vízgyűjtőterület fedettsége (az egyes táblák növényállománya, s annak fejlettsége), - a táblabeosztás, s ezzel összefüggésben az alacsonyabbrendű csatornák, árkok rendszere, - a terület talajának vízgazdálkodási sajátossága (a megváltozott agrotechnika, vagy a végrehajtott meliorációs beavatkozások, pl. talajjavítás, vagy talajcsőhálózat létesítés eredményeként), - a csatorna- és árokrendszer vízszállító-képessége. A lefolyási viszonyok elemzéséhez elengedhetetlen a teljes levezető csatorna- és árokrendszer, a táblabeosztás, a talajtani-, talajnedvesség-, talajfagy viszonyok, az egyes mezőgazdasági táblákon termesztett növények, továbbá a végrehajtott meliorációs beavatkozások jellegének és idejének ismerete. Ezek közül a vízgyűjtőterületre jellemző adatok közül egyesek, mint például a talajnedvesség viszonyokra jellemző adatok, rendkívül változékonyak. Mások, mint például a mezőgazdasági táblák megváltoztatásának a hatására kialakult új adottságok, viszonylag hosszabb ideig csaknem állandóak. A jellemző belvízöblözeteken folyó vizsgálatoknak a célja éppen az. hogy a sokféle változás hatásából kiszűrje a: emberi beavatkozás következményeként létrejövő, hosszabb időre kiható változások hatását. így például igen gyakran célja lehet az, hogy adatokat szolgáltasson a vízgyűjtőterület kisebb-nagyobb részére kiterjedő, sokirányú meliorációs beavatkozások hatására. 2. A rendszeres adatgyűjtő munka A megfigyelt belvízöblözetekben folyó adatgyűjtő munka kiterjed hidrológiai, illetve hidrometeorológiai észlelések és mérések elvégzésére. A megfigyelések, észlelések és mérések céljára telepített mérőhálózat létesítésekor és az észlelői munka megszervezésekor számos követelményre kell tekintettel lenni. 2.1. Hidrológiai észlelések 2.1.1. Folyamatos vízhozam-nyilvántartás. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a folyamatos vízhozam-nyilvántartás céljára létesített szelvények egyike az öblözet főcsatornájának a „0" szelvényében, vagy annak közvetlen környezetében legyen. Erre azonban elfogadható költségkereten belül - a legtöbb esetben csak akkor van lehetőség, ha az öblözet vizét szivattyú emeli a befogadóba.