Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Harnos Zsolt: Az időjárás változékonysága és hatása a növénytermesztésre

Az időjárás változékonysága és hatása a növénytermesztésre 403 III. táblázat A téli és nyári aszályos évek alakulása Állomás A téli félév aszályos volt A nyári félév aszályos volt Debrecen 1855-1985 közötti évekre 1858, 1863, 1874, 1877, 1894, 1896, 1898, 1899, 1903, 1905, 1909, 1913, 1914, 1918, 1921, 1925, 1928, 1929, 1935, 1943, 1946, 1949, 1954, 1959, 1964, 1968, 1972, 1973, 1974, 1976, 1980, 1984 1857, 1862, 1863, 1866, 1868, 1869, 1887, 1890, 1892, 1894, 1896, 1904, 1907, 1911, 1917, 1921, 1923, 1934, 1935, 1946, 1947, 1950, 1952, 1961, 1962, 1964, 1971 Szeged 1871-1985 közötti évekre 1874, 1878, 1880, 1894, 1898, 1903, 1907, 1914, 1918, 1921, 1925, 1930, 1948, 1949, 1950, 1952, 1954, 1959, 1964, 1968, 1969, 1971, 1972, 1973, 1974, 1976, 1978, 1979, 1980, 1983, 1984, 1985 1874, 1875, 1886, 1887, 1888, 1890, 1894, 1904, 1907, 1917, 1921. 1923, 1928, 1930, 1934, 1935, 1946, 1947, 1950, 1952, 1958, 1960, 1961, 1962, 1971, 1973, 1983 Mosonmagyaróvár 1860-1985 közötti évekre 1862, 1862, 1865, 1866, 1867, 1874, 1882, 1884, 1894, 1897,1898, 1903, 1907, 1913, 1925, 1929, 1932, 1933, 1943, 1949, 1953, 1954, 1958, 1959, 1964, 1968, 1972, 1973, 1974, 1976, 1978, 1979, 1982, 1984, 1985, 1862, 1963, 1864, 1865, 1869, 1871, 1875, 1884, 1887, 1889, 1908, 1917, 1921, 1923, 1929 1932, 1933, 1934, 1935, 1947, 1956, 1961, 1962, 1967, 1969, 1976, 1977, 1978, 1982, 1983 Ebben az évben téli és nyári aszály volt Ebben az esetben egymást követik téli, ill. nyári aszályos évek Egymást követő aszályos nyarak gyakorisága ritkább. A dunántúli és az alföldi területek ellentétesen viselkednek. Viszonylag sok a Dunántúlon azon esetek száma, amikor mind a téli, mind a nyári félév aszályosnak tekinthető. Az Alföldön ezek száma kisebb, s például Debrecenben 1935-ben fordult elő ilyen eset utoljára (III. táblázat). 3. Az aszály és a kukorica termésének kapcsolata Az időjárás és a növényi hozamok közötti összefüggést a kukoricával végzett elemzések bemutatásával szemléltetjük. A termésátlagok vizsgálatakor abból a feltevésből indultunk ki, hogy a termést részben a technológiai és genetikai fejlődés /

x(r) részben az időjárás termésmódosító hatása határozza meg f

2(x), azaz a termés becsült értéke felbontható У<М,х) = m + fiix). (1) Az általános fejlődési pálya egy monoton növekedő függvénnyel adható meg, amelyet a múltbeli eredményekből határoztunk meg. E görbe értékeit úgy lehet tekinteni, mint az adott időben „várható" termést. Az y

ts

l(t,x) — f

t(t) értékek változását az időjárással magyarázzuk. A hazai és külföldi kutatási eredményekből kiindulva az/

2-t két másodfokú függvényből állítottuk elő. A 4. ábra mutatja Csongrád megyére az y

M(t, x) és az y

c

í(t) függvények értékeit, ahol y

c

í(t) a tényleges termést jelöli. A tényleges termés és a becsült értékek közötti viszonylag kis különbségek bizonyítják, hogy a közelítés jónak tekinthető.