Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben
40 Szeredi István A VII. táblázatban foglaltak szerint a szivattyúüzemben rendelkezésre álló teljesítőképesség, valamint a turbinaüzemben a különböző években és évszakokban különbözőképp igénybevehető turbinaüzemi teljesítőképességen túl jelentős súllyal kell figyelembe venni az erőmű tartalékszerepét is. A műszaki és gazdasági elemzések alapján a 6x317 MW teljesítményű Dinorwic szivattyús energiatározónál megvalósított üzemviteli elképzelés alkalmazása (Hernan 1977) bizonyult leghatékonyabbnak. A lényeges üzemmódok a következők: - Az alaperőművek kihasználásának és terhelésének kiegyenlítése a szivattyúzási időszak alatt. Ekkor a gépek bármelyike leválasztható a generátor üzembe gyorsan átállítható kell legyen a tartalékképzési feladatok ellátásához. A napi ciklus szivattyúüzem biztosításához 4 főgép beépítése szükséges. - Az energiaszolgáltatás azokban az időszakokban, amikor a szivattyús energiatározóban termelt energia használata gazdaságilag előnyösebb, mint más, pl. a szénhidrogén erőmüvekben termelt energiáé lenne. Ide sorolható a tartalékteljesítmény biztosítása, rövididejű csúcsterhelések kiegyenlítésére. azon készleti és indítási költségek nélkül, melyek a más típusú erőműveknél jelentkeznek. - Szinkron kompenzátor üzem, vagy forgó rendszertartalék biztosítása az adott időszakban turbinaként, vagy szivattyúként nem üzemelő gépeivel. 3.2. A szivattyús energiatározó beruházási költségei A létesítmény beruházási költség-előirányzata a berendezések lehetséges szállítóinak szállítási és szerelési ajánlatai, valamint a főbb létesítmények lehetséges kivitelezőinek árajánlatai alapján készült. A beruházási költségadatai más energetikai fejlesztési lehetőségekhez viszonyítva nem kedvezőtlenek. A szivattyús energiatározó fajlagos beruházási költsége hozzávetőleg 90%-a más csúcserőművek, és mintegy egyharmada az alaperőművek fajlagos beruházási költségének. A beruházási költségek nagyságának és arányainak helyessége az 1984-ben üzembehelyezett 6x317 MW teljesítményű és 530 m esésű Dinorwic szivattyús energiatározó adataival jellemzhető. Annak építése 625 millió dollárba került, ami tartalmazza a 9,7 km hosszú kábeles energiakivezetés költségét is. A hozzávetőleg 16 000 Ft/kW fajlagos beruházási költsége alig negyede az atomcrőmíívi beruházásokénak. Az 1982-ben üzembehelyezett 4 * 225 MW teljesítményű Montezie szivattyús energiatározó fajlagos beruházási költségei 1990 Fr/kW nagyságúak, ami hozzávetőleg 15 500 Ft/kW. A szocialista országokban megvalósított szivattyús energiatározók beruházási költségadatainak átszámításával, az árrendszerek eltérése miatt, irreálisan alacsony költségeket és fajlagos költségeket kaphatunk. Az építéstechnológiai ajánlatok és a berendezések szállítására vonatkozó elképzelések alapján a megvalósítás összesített időigénye a felvonulási munkáktól az üzembehelyezést követő utómunkákkal együtt 6 és 3/4 év. Az ezt megelőző tervezés, kutatás, jóváhagyás, szerződéskötés, kisajátítás kb. 2-2,5 évet igényel, így a létesítmény megfelelő döntés esetén legkorábban 1996 végére helyezhető üzembe. A beruházás megvalósításának időszükséglete két, jól elhatárolható részre bontható. Az első rész az érdemi építési munkák elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtését