Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Harnos Zsolt: Az időjárás változékonysága és hatása a növénytermesztésre

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 3. füzet AZ IDŐJÁRÁS VÁLTOZÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA A NÖVÉNYTERMESZTÉSRE DR. HARNOS ZSOLT A klímaváltozás és hatásai elemzésének két alapvető indítéka van: - Mérésekkel igazolható, hogy a légkör szennyezettsége rohamosan növekszik, s elsősorban a C0

2 töménység fokozódik. Különböző elméletek és modellszámítások szerint ez jelentős klímaváltozásokat okozhat, s az ún. „üvegház effektus" következtében egy globális felmelegedés következhet be. Az ökológiai jellegű problémákon kívül ez az esetleges változás jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági termelést, az egyes területeken termelhető növények körét, az elérhető termésátlagokat stb. A C0

2 töménység növekedésének és a klímaváltozások összefüggésének a leírására ún. cirkulációs modelleket dolgoztak ki, amiknek az eredményeit használják elméleti számításokhoz. Az ún. GISS-modell (Goddard Institute for Space Studies) szerint a C0

2 töménység hatására Helsinkiben (Kettunen 1987) az éves középhőmérséklet több mint 4 °C-kal növekszik, aminek következménye az, hogy meghosszabbodik a tenyészidőszak, a melegigényesebb növények is eredményesen termelhetők az adott körzetben. A Helsinkire előrejelzett adatok Szombathely jelenlegi hőmérsékleti adataival mutatnak hasonlóságot, ami kedvező a kalászosok termelésére. A léghőmérsékletek is mutatnak bizonyos felmelegedési folyamatot. A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a Föld átlagos hőmérséklete az utolsó 100 évben 0,3-0,7 °C-kal emelkedett, és 1850 óta a 9 legmelegebb év közül 5 1978 után volt, s a három legmelegebb év 1980, 1981 és 1983 volt. Ezek az adatok még nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy további felmelegedés várható. Az utóbbi években azonban jelentősen megnőtt a rövidtávú időjárási anomáliák intenzitása és gyakorisága (aszály, hideg nyár stb.), ami nagy mértékben befolyásolja a termés biztonságát, a növénytermelés, s közvetve az egész élelmiszeripar termelékenységét. Ezen anomáliák is felhívták a figyelmet az időjárás-növénytermelési rendszer alaposabb megismerésének a szükségességére (Parry - Carter 1984. Gttrovich - Ramos 1985, Schweigman 1984). A klímaváltozás jelenségének elemzésére még nem alakult ki általánosan elfogadott módszertan, azonban az eddig elért eredmények is hozzájárulnak az egyes területek A kézirat érkezett: 1988. II. 11. Dr. Hámos Zsolt oki. matematikus, a matematikai tudományok kandidátusa, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE, Budapest) tanszékvezető egyetemi tanára. Az Agronómiai Kutatások Nemzetközi Központja (CIRAD, Párizs) és a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke, valamint az MTA-MÉM Üzemi Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága közreműködésével Gödöllőn 1987. XII. 7-8-án megrendezett francia magyar aszályszemináriumon elhangzott előadás alapján.