Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Várallyay György: A talaj, mint a biomasszatermelés aszályérzékenységének tényezője

A talaj, mint a biomasszatermelés aszály érzékenységének tényezője 379 A talaj vízháztartás-szabályozásának lehetőségeit és korlátait az éghajlati viszonyok, a domborzat, a termesztett növények igényei, valamint az agrotechnikai rendszer mellett a talaj vízgazdálkodása szabja meg. A talaj vízgazdálkodásának alapvető tényezői a talajszelvény felépítése, a talajfelszín és a talajvízszint közötti rétegek egymásutánisága, vastagsága, települési viszonyai, fizikai és vízgazdálkodási paraméterei (mechanikai összetétel, fizikai lalajféleség, kötöttség, tömődöttség, szerkezet, porozitásviszonyok, nedvességtartalom, a talajnedvesség energiaállapotát kifejező pF-görbék, a telített talaj hidraulikus vezetőképessége, a háromfázisú talaj kapilláris vezetőképessége), valamint az ezeket befolyásoló ásványtani, fizikai-kémiai, kémiai és biológiai talajtulajdonságok. A talaj vízgazdálkodásának szabatos jellemzéséhez az alapvető tényezők pontos és kvantitatív ismeretére van szükség, mégpedig azok térbeli eloszlását és időbeni dinamizmusát jellemző valószínűségi és gyakorisági értékekkel együtt (Vár ally ay 1978, 1987). A talaj korszerű vízháztartás-szabályozásának megalapozásához egyre több, sokoldalúbb és részletesebb talajtani információ szükséges. Mégpedig annak minden szintjén (ország, régió, üzem, tábla) és minden fázisában (befolyásolás lehetőségeinek feltárásától kezdve, a tervezésen és kivitelezésen keresztül, annak karbantartásáig és hasznosításáig). Ezt az igényt talajtani tudományunk és talajvizsgálati gyakorlatunk egyre teljesebben képes magas színvonalon kielégíteni (Várallyay 1986b). 4. Korszerű információrendszer A talaj vízháztartásának szabályozása érdekében egy információrendszert dolgoztunk ki, melynek koncepcióvázlatát mutatjuk be a 4. ábrán. A 4. ábrán feltüntetett koncepcióvázlatból a talajtulajdonságok regisztrálásának feladatkörét, amelybe a talaj vízgazdálkodása, vízháztartása tartozik, részletesen ismertetjük: - a jellemző paraméterek körének meghatározása ; - módszerek kidolgozása a jellemző paraméterek közvetlen (helyszíni vagy laboratóriumi) mérésére, számítására, becslésére; - felvételezési-, mintavételi-, vizsgálati kapacitás (adatok-»talajinformációs rendszer: TIR); - kategória-rendszer (adatfeldolgozás, adatértékelés); - talajtulajdonságok térbeli (vertikális és horizontális) és időbeni változékonyságának jellemzése (térképezés, illetve monitoring ;távérzékelés); - a prognózis-rendszer. Az elért eredmények közül néhány fontosabbat e koncepció megvalósításának logikailag egymásra épülő lépcsőjeként mutatunk be.