Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Várallyay György: A talaj, mint a biomasszatermelés aszályérzékenységének tényezője

376 Vár ally ay György I. táblázat A talaj termékenységét gátló tényezők Magyarországon A gátló tényező kiterjedése a Sorszám megnevezése területe mező- és erdőgazdaságiig művelt terület magyarországi összterület km

2 %-ában 1 Nagy homoktartalom 7 460 8,9 8,0 2 Savanyú kémhatás, ebből : erodált felszínközeli tömör kőzet 12 000 3480 670 14,3 4,2 0,8 12,8 3,7 0,7 3 Szikesedés 7 570 9,0 8,1 4 Szikesedés a mélyebb talajrétegekben 2 450 2,9 2,6 5 Nagy agyagtartalom 6 300 7,5 6,8 6 Láposodás, mocsarasodás 1 610 1,9 1,7 Erózió, 14 550 17,4 15,6 7 ebből savanyú kémhatású 3480 4,2 3,7 Felszínközeli tömör kőzet, 2 170 2,6 2,3 8 ebből savanyú kémhatású 670 0,8 0,7 Összesen 49 960 59,5 53,5 A savanyá kémhatású erodált területek, illetve felszínközeli savanyú kémhatású tömör közét csak az egyik tényezőnél számításba véve. romló minőségű) vízkészletből kielégíteni ( Várallyay et al. 1980, Várallyay 1985a, 1987,). Ez az ellentmondás Magyarországon is fennáll, hisz a lehulló csapadék mennyisége nem nő, a 96%-ban külföldről érkező felszíni vízmennyiség nem lesz több (különösen nem a felhasználás szempontjából kritikus kisvízi időszakokban), felhasználhatóságának mértékét nemzetközi egyezmények szabályozzák, a felszín alatti vízkészlet kitermelését egyensúly-fenntartási kötelezettségek korlátozzák. Ugyanakkor a növénytermesztés vízellátásával szemben elsőbbséget élvező vízigények (állattenyésztés, ipar, lakossági vízellátás, üdülés stb.) növekszenek (OVH 1984). A fokozott mértékű felhasználással óhatatlanul romlik a vízminőség is.