Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
3. füzet - Várallyay György: A talaj, mint a biomasszatermelés aszályérzékenységének tényezője
Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 3. füzet A TALAJ, MINT A BIOMASSZATERMELÉS ASZÁLYÉRZÉKENYSÉGÉNEK TÉNYEZŐJE DR. VÁRALLYAY GYÖRGY A talaj termékenységét a talajtulajdonságok együttese határozza meg, ami a talajban végbemenő anyagforgalmi folyamatok eredménye ( Stefanovits 1968, Várallyay 1981, 1986). Az anyagforgalmi folyamatokban megkülönböztetett szerepe van a talaj vízgazdálkodásának (Várallyay 1978,1981). Az éghajlati és domborzati viszonyok mellett ez szabja meg a növények vízellátását, azt, hogy a talaj felszínére jutó víz milyen hányada jut a talajba, mennyi tározódik benne, s ebből mennyi hozzáférhető a különböző növények számára. A talaj vízgazdálkodása tehát nagymértékben befolyásolja, hogy adott légköri aszály (csapadékhiány) kedvezőtlen hatása milyen mértékű biomassza(termés)hozam csökkenést okoz, mennyire aszályérzékeny adott terület adott növényállománya. A talaj vízgazdálkodása megszabja a talaj levegő- és hőgazdálkodását, ezekkel együtt biológiai tevékenységét, hat a talaj tápanyagforgalmára és a növény tápanyagellátására (Várallyay 1986), a talaj müvelésfizikai tulajdonságaira, stressz-hatásokkal szembeni pufferképességére is ( Várallyay 1978). Ezeket az összefüggéseket mutatjuk be vázlatosan az 1. ábrán. 1. A talaj termékenységét befolyásoló tényezők Magyarországon a talaj termékenységét meghatározó, illetve korlátozó tényezők, a természeti okok vagy emberi beavatkozások hatására bekövetkező talajdegradációs folyamatok (szélsőségesen könnyű, vagy nehéz mechanikai összetétel: túl nagy homokvagy agyagtartalom; szélsőségesen savanyú, vagy lúgos kémhatás; szikesedés: túl bő nedvesség viszonyok, láposodás, mocsarasodás; sekély termőréteg; víz és szél okozta erózió; talajszerekezet leromlása, tömörödés; „biológiai degradáció") túlnyomó része a talaj vízháztartásával kapcsolatos, annak oka vagy következménye (Szabolcs Várallyay 1978, Várallyay 1985c, Várallyay et al. 1979, 1980). A talaj termékenységét gátló tényezők területi adatait az I. táblázatban foglaltuk össze, területi kiterjedését a 2. ábrán mutatjuk be. A kézirat érkezett: 1988. II. 11. Dr. Várallyay György oki. agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének (MTA TAKI, Budapest) igazgatója Az Agronómiai Kutatások Nemzetközi Központja (CIRAD, Párizs) és a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke, valamint az MTA MÉM Üzemi Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága közreműködésével Gödöllőn 1987. XII. 7-8-án megrendezett francia-magyar aszályszemináriumon elhangzott előadás alapján.
